Az MSZP az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult, mert véleménye szerint alkotmánysértő a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosításával létrehozott intézményrendszer és finanszírozási rendszer, valamint a jogszabály számos más paragrafusa. A beadványt Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető, Hiller István, Mandur László és Lendvai Ildikó jegyzik.

Lendvai Ildikó országgyűlési képviselő - a Mandur Lászlóval közösen tartott - keddi sajtótájékoztatóján elmondta: alkotmányellenesnek, a sajtószabadságot sértőnek tartják a jogszabályt a létrehozott új intézményrendszer és a közszolgálati média új finanszírozási rendszere miatt, valamint a jogszabály visszamenőleges megszüntetését kérik, mert szerintük ellentmond a jogalkotási törvénynek is.
A törvény a szocialisták szerint a médiatanácsban és kuratóriumokban "a korábbi kiegyensúlyozottság elvét feladva egyoldalú, vagy kizárólagos kormánybefolyást biztosít". Az a tény, hogy a miniszterelnök embere vezeti médiatanácsot, azt mutatja, hogy a sajtó sokszínűsége és a véleményszabadság erős korlátokba fog ütközni - hangoztatta.
Lendvai Ildikó úgy látja: az új intézményrendszer azáltal is súlyosan sérti a sajtószabadságot és az Alkotmánybíróság korábbi határozatait, hogy a testületek tagjait és vezetőit kilenc évre "betonozza be".
Az MSZP álláspontja szerint a jogszabály sérti az alkotmánynak a sajtó függetlenségéről és szabadságáról, illetve az állampolgárok hiteles tájékoztatáshoz való jogáról szóló passzusait. Sérti továbbá az Alkotmány 7. paragrafusát, amely a magyar parlament által elfogadott nemzetközi szerződések szellemét és betűjét nevezi betartandónak - jelentette ki, hozzátéve: ez a törvény az uniós irányelveket és jogszokásokat is sérti.
Lendvai Ildikó emlékeztetett arra, hogy a korábbi alkotmánybírósági döntések az előbbi paragrafusra hivatkoznak, amely most is érvényben van, így tehát azok az Ab-döntések is, amelyek erre hivatkozva nyilvánítottak ki fontos elveket. Példaként említette, hogy nem lehet a testületeknek olyan jogosítványuk, amelyekkel a műsorkínálatot egyoldalúvá tehetik vagy tartalmára meghatározó befolyást gyakorolhatnak. Ide sorolta azt az 1992-ben hozott döntést is, hogy az Országgyűlés meghatározó tartalmi befolyása rádióban és televízióban éppúgy alkotmányellenes, mint a kormányé.
"Személyek jöhetnek mehetnek, de saját döntéseiket nem köphetik szembe" - jelentette ki, hozzátéve: a korábbi állásfoglalások miatt gondolják úgy, hogy érveik alapján az Alkotmánybíróságnak meg kell semmisítenie az intézményrendszerre vonatkozó passzusokat.
A volt pártelnök kitért arra: a közmédiumok függetlenségének egyik feltétele a kiszámítható és átlátható finanszírozás; véleménye szerint az elfogadott törvény biztosítja a közszolgálati médiumok államosításának jogát. Az MSZP számításai szerint a közszolgálati média ingatlanvagyona nagyjából ötvenmilliárd forint. "Ezt a jó gyereknek meghagyhatják, a rossz gyerekektől pedig elvehetik" - mondta.
Lendvai Ildikó értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a közmédia összevont beszerzéseit - ami becslése szerint évente nagyjából 25 milliárd forint - kivonják a közbeszerzési törvény hatálya alól. A politikus szerint az egyetlen magyarázat az lehet, hogy itt "a szabad rablás és a csókosok kedvezményezésének az időszaka következik".
Mandur László a sajtótájékoztatón részleteket olvasott fel Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-képviselőjének hatvan oldalas állásfoglalásából, amelyet kedden kapott meg Martonyi János külügyminiszter.
Egyebek mellett kiemelte, hogy a tanulmány szerint a nemzeti hírügynökség bevonása a tervezett közszolgálati alapítványba csakis a politikai ellenőrzés bevezetésére tett kísérletként értelmezhető, a hírügynökség hitelessége és pártatlansága szenvedhet csorbát, ezért minél előbb ki kell vonni a közalapítványból.
Hangsúlyozta: a tanulmány egybecseng az MSZP megállapításaival. Leszögezte, a Fidesznek újra kellene gondolnia a médiairányítási rendszert.
Mandur László felsorolta azoknak az újságíróknak és szerkesztőknek a nevét, akiket kedden bocsátottak el a Magyar Televízióból. Beszélt arról is, hogy a köztévébe "erős jobboldali kötődésű" vezetők, szerkesztők, műsorvezetők érkeztek, példaként többek közt Halász Zsuzsát, a KDNP volt szóvivőjét említette.