Martonyi János külügyminiszter szerint a gazdasági válság rendkívüli helyzet, amely rendkívüli megoldásokat kíván, a most hozott szigorú szabályok azonban a válság elmúltával is megmaradnak.

A tárcavezető az Info Rádió Aréna című műsorában hétfőn elmondta: a költségvetés eddig "alapvetően tagállami hatáskör" volt, de a válság miatt ennek egy része az unióhoz kerül, lényeges "hatáskör-átruházás" folyik. Ez "önmagában még nem rendkívüli", felmerül azonban a kérdés, hogy a jelenlegi intézményrendszer képes lesz-e ellátni az átvett feladatot, és megvan-e az ehhez szükséges "demokratikus legitimáció" - fogalmazott.
Úgy vélte, ha a tagállamok meg akarják tartani "a válság szülte jogalkotást", lépni akarnak a gazdasági kormányzás irányába, akkor intézményi változásokra is szükség lehet, holott a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével azt hitték, intézményi kérdésekkel egy ideig nem kell foglalkozniuk.
Intézményi kérdés az is, milyen formában vehetnek részt az euróövezeti csúcstalálkozókon az övezeten kívüli tagállamok - mutatott rá. Mint fogalmazott, lényeges, hogy a pénzügyi unióról szóló új szerződésben az ahhoz csatlakozó, övezeten kívüli tagállamok is szerződő felek lesznek, a dokumentumban foglalt kötelezettségeknek azonban csak akkor kell eleget tenniük, ha belépnek az övezetbe.
A tárcavezető felidézte: a szerződés kimondja, hogy az euróövezet miniszterelnökei és államfői évente legalább kétszer találkoznak, de az még nyitott kérdés, hogy ezeken az eseményeken hogyan lehetnek jelen az övezeten kívüli tagállamok miniszterelnökei. "Ez egy lényeges dolog, de talán nem a legfontosabb kérdés" - tette hozzá.
Úgy látta, a "legbölcsebb megoldás" az lenne, ha főszabályként jelen lennének a találkozókon a kormányfők, és bizonyos témák megvitatásánál, amelyek "kifejezetten csak az euróövezet tagjait érintik", elképzelhető egy "kivételes megoldás".
Herman Van Rompuy, a tagállamok csúcsvezetőit összefogó Európai Tanács elnöke hétfőn kompromisszumot javasolt az ügyben: az egyelőre az euróövezeten kívüli, de a pénzügyi unióról szóló új szerződéshez csatlakozni kívánó országok részt vehetnének az euróövezeti csúcstalálkozókon, ha az ülés napirendjén a közös valuta jövője, illetve a szerződés gyakorlati alkalmazása szerepel.
Martonyi János kiemelte: a szerződés jelenlegi szövegtervezete "lényegében elfogadható" a visegrádi országoknak (V4), és meglátása szerint valószínűleg azt mind a kilenc euróövezeten kívüli tagállam aláírja majd.
A Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatban elmondta: a kormány világossá tette, hogy minél előbb szeretné lezárni ezeket az ügyeket, több kérdésben elfogadta az Európai Bizottság álláspontját.
"Jól halad a munka" - hangoztatta, kifejtve: jelenleg a minisztériumokban kidolgozzák az esetleges jogszabály-módosítások szövegét, és ezekkel a kérdésekkel már a keddi kormányülésen is foglalkozhatnak. A kormány érdeke a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatandó hiteltárgyalásoktól függetlenül is az, hogy mielőbb rendezze ezeket az ügyeket, és erre megvan a "politikai akarat" is - hangsúlyozta.
Arra a kérdésre, hogy a kötelezettségszegési eljárások, az IMF-fel és az EU-val folytatandó tárgyalások és az Európai Parlament Magyarországgal foglalkozó vitanapja hogyan befolyásolhatja az ország kétoldalú kapcsolatait más államokkal, Martonyi János úgy válaszolt, "a jövőt illetően mindaz, ami most történik, nem múlik el nyomtalanul". Ugyanakkor "a megosztottság nem elsősorban tagállamok között áll fenn", hanem politikai pártok között, politikai ideológiák mentén - fogalmazott a külügyminiszter.