2011-01-20 16:49:28
Márciusban választásokat tartanak Írországban
A parlament feloszlatását kéri és márciusra választásokat írt ki az ír miniszterelnök, miután a súlyos megszorító intézkedések miatt rendkívül népszerűtlenné vált kormánya a sorozatos miniszteri lemondások nyomán csütörtökre gyakorlatilag szétesett.
Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti: London/Dublin, 2011. január 20., csütörtök (MTI)
Brian Cowen csütörtökön, a dublini parlament viharos ülésén bejelentette, hogy kezdeményezi Mary McAleese államfőnél a törvényhozás feloszlatását. Cowen egyben bejelentette, hogy március 11-ére kitűzte az új választások időpontját.
Ennek előzményeként csütörtökön lemondott Mary Harney egészségügyi miniszter, Dermot Ahern igazságügyi miniszter, Noel Dempsey közlekedési miniszter, Tony Killeen védelmi miniszter, valamint Batt O'Keefe, az üzleti ügyek minisztere.
Micheál Martin külügyminiszter már korábban benyújtotta lemondását, és kísérletet tett Cowen eltávolítására a Zöldekkel koalícióban kormányzó, centrista Fianna Fáil párt éléről. Cowent a minap lezajlott bizalmi szavazáson a parlamenti frakció még megerősítette pártvezetői tisztségében, ám a miniszterelnök ezután bejelentett alapos kormányátalakítási terveit a képviselők zöme már nem támogatta.
Az ír kormány a rendkívül súlyos költségvetési helyzet szorításában morzsolódott fel.
Az ír pénzügyi válság - Görögországétól eltérően - nem elsősorban szuverén adósságválság; a fő problémát az ír bankszektor okozza, amelynek hatalmas kinnlevőségei ragadtak benn az ingatlanpiaci buborék kipukkadásával tönkrement ír építőipari és ingatlanvállalatokban.
Az ír bankszektor rendbetételének költségei tavaly - előzetes becslések szerint - a hazai össztermék (GDP) 32 százalékára duzzasztották Írország államháztartási hiányát. Ez az euróövezet - sőt az egész fejlett ipari térség - történetében példátlan békeidőbeli költségvetési deficit lenne.
Ennek a hiánynak a jelentős része az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) azon előírását tükrözi, hogy a kormány által a bankok számára kibocsátott fizetési ígérvényeket (promissory note) is már költségvetési kiadásként kell elszámolni, ám hitelminősítői számítások szerint az ír államháztartási hiány ezek kiszűrésével is megközelítette tavaly a GDP-érték 12 százalékát.
Ebben a helyzetben Írország tavaly novemberben 85 milliárd eurós pénzügyi segélycsomagot fogadott el az EU-tól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF).
Elemzői előrejelzések szerint azonban a külső segítséggel együtt is háborús időszakokra jellemző fogyasztási megszorítások várnak az ír lakosságra.
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi kutatóközpont, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) minap kiadott helyzetértékelése szerint a közös valutarendszer megtartása végett Írországban - valamint az ingatag pénzügyi helyzetben lévő többi perifériális eurótagországban - 15 százalékkal vagy még nagyobb mértékben vissza kellene fogni a fogyasztási kiadásokat. A CEBR szerint ez meredekebb fogyasztási visszaesés lenne, mint amekkorát a II. világháború idején Nagy-Britanniában mértek, a brit fogyasztási kiadások ugyanis a háború éveiben összesen 14 százalékkal csökkentek reálértéken.
|
