A bankhitelek folyósítási kondícióinak szigorodása már érezteti növekedéskorlátozó hatását a felzárkózó térségi gazdaságokban az egyik vezető globális pénzügyi szolgáltató csoport Londonban ismertetett új elemzése szerint.

A JP Morgan pénzügyi elemzői kimutatták, hogy a vizsgált európai, ázsiai és latin-amerikai felzárkózó gazdaságokban tavaly májusban tetőzött a belső hitelkiáramlás növekedési üteme, az egész térségre nézve átlagosan 24 százalékos éves bővüléssel. Novemberben azonban átlagosan már csak 15 százalékkal nőtt tizenkét havi összevetésben a hitelkiáramlás ebben az országcsoportban.
Háromhavi szekvenciális összevetésben még meredekebb a lassulás. A ház adatai szerint az így számolt, éves szintre kivetített hitelkiáramlási növekedés 2010 végén még 32 százalékos volt, tavaly novemberben azonban mindössze 4 százalékos.
A JP Morgan elemzői szerint a három vizsgált térség közül a felzárkózó európai gazdaságokra nehezedik a legnagyobb nyomás, tekintettel arra, hogy ezeknek az országoknak a legszorosabb a kapcsolódása az euróövezethez.
A bankpiaci kondíciók romlásából a közép-kelet-európai térségre háruló növekedési kockázatokra más nagy citybeli házak is felhívták már a figyelmet.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) múlt héten kiadott idei első növekedési előrejelzésében szintén azt állapította meg, hogy az euróövezeti adósságválság már elkezdte éreztetni hatását a közép-kelet-európai átalakuló térségben, és az EBRD szerint az idén emiatt jelentősen lassul az országcsoport kilábalási folyamata.
A térség gazdasági átalakulásának finanszírozására 1991-ben létrehozott londoni pénzintézet prognózisa szerint a bank által támogatott 29 ország átlagos gazdasági növekedési üteme az idén 3,1 százalék lesz az EBRD által 4,8 százalékosra becsült tavalyi GDP-növekedési átlag után. Az EBRD szerint e meredek növekedési lassulást elsősorban a valutauniós stressznek különös mértékben kitett Közép- és Délkelet-Európa gazdasági növekedésének jelentős gyengülése okozza.
A londoni pénzintézet szerint a Magyarországot is magában foglaló közép-európai és balti csoportban az idén átlagosan mindössze 1,4 százalékos gazdasági növekedés várható az előző, tavaly októberi EBRD-prognózisban jósolt 1,7 százalék helyett.
Magyarország esetében azonban a londoni bank a térségi átlagnál jóval meredekebben, az előző előrejelzésben szereplő 0,5 százalékos növekedésről 2,0 százalékponttal 1,5 százalékos GDP-visszaesésére módosította a 2012 egészére szóló GDP-növekedési becslését.
Az EBRD e szűkebb térségen belül még Szlovéniában jósol idei recessziót: a szlovén gazdaságra adott GDP-előrejelzését a korábbi 0,5 százalékos növekedésről 1,6 százalékponttal 1,1 százalékos visszaesésre rontotta.
Londoni felzárkózó piaci közgazdászok több elemzésükben külön foglalkoztak az osztrák felügyeleti hatóságok nemrégiben hozott rendelkezésével is, amely szerint a közép-kelet-európai piacon jelenlévő osztrák bankoknak már 2013 januárjára teljesíteniük kell a szigorított Bázel-III.-as tőkemegfelelési előírásokat, emellett biztosítaniuk kell, hogy keleti érdekeltségeik kinnlevőség-betétállomány rátája az új folyósítások esetében az idei év után nem haladhatja meg a 110 százalékot.
A City egyik legnagyobb gazdasági-pénzügyi elemzőcége, a Capital Economics ezzel kapcsolatos minapi elemzésében úgy vélekedett, hogy az osztrák bankok tőkemegfelelési rátaemelésének egyik módja a keleti érdekeltségek finanszírozásának csökkentése. A ház szerint a kelet-európai leánybankok számára ez azt jelentené, hogy csökken a portfolióikban lévő nagy mennyiségű, rövid futamú adósság megújításának elsődleges refinanszírozási forrása.
A Capital Economics szerint ebben a helyzetben a kelet-európai bankérdekeltségeknek két lehetőségük van: vagy más finanszírozási forrást találnak - szélsőséges esetben ez lehet akár a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is -, vagy még tovább szigorítják hitelezési kondícióikat.