Londoni felzárkózó piaci elemzők szerint néhány hónapig még bizonyosan nem változik a magyar jegybank alapkamata, a későbbi kilátásokról azonban eltérnek a vélemények. Egyes citybeli elemzők szerint az idén jó eséllyel mód nyílik további kamatcsökkentésre, mások úgy vélik, hogy a következő egy évben már nem lesz enyhítés.

Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) globális felzárkózó piaci kutatási részlegének vezetője az 5,25 százalékos alapkamatot változatlanul hagyó hétfői MNB-döntés után az MTI-nek Londonban azt mondta: ha a globális piacok stabilizálódnak és a forint is stabilizálódik, sőt esetleg erősödik is, akkor fennmarad az MNB enyhítésre hajló alapállása, és lesz mozgástér "mérsékelt" további kamatcsökkentésre.
Arra a kérdésre, hogy milyen hosszú szünetet vár, az RBS vezető feltörekvő térségi elemzője azt mondta: minden a külső környezettől függ, de ha a piaci stabilizáció folytatódik, augusztusban vagy szeptemberben valószínűsíthető a következő MNB-kamatcsökkentés.
Tinothy Ash közölte, hogy az idén még akár két, egyenként negyed százalékpontos kamatcsökkentést - és így 5 százalék alatti idei kamatmélypontot - is el tud képzelni.
A Bank of America-Merrill Lynch (BoA-ML) bankcsoport londoni elemzői szerint is "változatlanul a terítéken van" a magyarországi kamatcsökkentés, ám "a hitelességen ejtett csorbát nehéz lesz kiköszörülni". Ez utóbbi véleményükre alapozva a cég szakértői visszafogták a magyar enyhítési ciklusra adott prognózisukat, és az idén most már csak egy kamatcsökkentést valószínűsítenek, a negyedik negyedévre, így 5,00 százalékos kamatmélypontot várnak 2010 végére.
A BoA-ML citybeli elemzői "szerencsétlennek" nevezték a magyarországi hitelképességgel kapcsolatos korábbi kormányzati nyilatkozatokat. Véleményük szerint - jóllehet a makro-alapmutatók nem igazolták az ezt követő eladási hullámot - "a hitelességi károkozás megtörtént", és Magyarország ezek után még inkább ki van téve az eseménykockázatoknak.
A cég szakértői a magyarországi költségvetési helyzettel kapcsolatban azonban kiemelték, hogy 2006-2010 között a GDP-érték hozzávetőleg 10 százalékának megfelelő államháztartási kiigazítás történt, ami "egyike a legnagyobb költségvetési szigorító programoknak" a tágabb értelemben vett felzárkózó térség egészének történetében. Ennek eredményeként Magyarország strukturális költségvetési egyenlege a legjobbak között van az EU-ban - hangsúlyozták a BoA-ML elemzői.
Az IMF-program valószínűsíthető meghosszabbítása azonban még inkább megnyugtatná a piacokat a költségvetési fegyelemmel és a jövő évi finanszírozással kapcsolatban. Ez erősítené a kockázatvállalási hajlamot, és lehetővé tenne az MNB számára még egy kamatcsökkentést 2011 első negyedévében - jósolták a Bank of America-Merrill Lynch londoni szakértői.
A JP Morgan elemzőinek hétfői előrejelzése szerint azonban a következő tizenkét hónapban marad a jelenlegi alapkamat. A ház londoni szakértői úgy látják, hogy az elmúlt két hónapban jelentősen szűkült a mozgástér a további pénzügypolitikai enyhítéshez, és ebben - a magyar adósságtörlesztési kockázatra köthető piaci biztosítási csereügyletek (CDS) drágulása és a kötvényhozamok emelkedése mellett - a forint gyengülése volt a fő tényező.
A JP Morgan szerint az MNB kamatpolitikája nemcsak az inflációs kihatások miatt "erősen érzékeny" az árfolyammozgásokra, hanem a pénzügyi stabilitás miatt is. A cég elemzői ezzel kapcsolatban megemlítették, hogy jóllehet a devizaalapú hitelek aránya a teljes kinnlevőség-állományon belül már lassan csökken a 2008 végi szintekről, e hitelek aránya azonban még mindig 63 százalék, ami sérülékennyé teszi a magyar gazdaságot.
A forint gyengesége mellett az inflációs célt fenyegető, felfelé ható kockázatok megjelenése is óvatosságra inti a jegybankot a további kamatcsökkentésekkel kapcsolatban, akkor is, ha teljes egészében cost-push jellegű inflációs tényezőkről van szó - hangsúlyozták a JP Morgan elemzői.
A cost-push infláció meghatározása a költségoldalról gerjesztett árinflációt jelöli, olyan környezetben, amelyben a keresleti oldali inflációs nyomás nem feltétlenül erősödik.
A JP Morgan előrejelzése szerint a jövő évi magyarországi átlagos infláció 3,5 százalékos lesz, vagyis meghaladja a jegybanki célt.
A ház mindezek alapján azzal számol, hogy az MNB a következő egy évben nem változtat 5,25 százalékos alapkamatán.