2010-09-07 17:14:34
Londoni elemzők: geopolitikai következményei vannak a világgazdasági válságnak
Mélyreható geopolitikai következményei vannak a második éve tartó globális pénzügyi válságnak, amelynek elhatalmasodása óta mindinkább érzékelhetők a nyugati világon kívüli térségek külpolitikai-stratégiai önállósodási törekvései- áll a legnagyobb londoni politikai-stratégiai kutatóműhely kedden kiadott éves világjelentésében, amely szerint mára gyakorlatilag teljesíthetetlenné bővült az Afganisztánban harcoló haderő feladatköre, és mindeközben Irán csaknem 2,5 tonna hasadóanyagot halmozott fel.
Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti:
London, 2010. szeptember 7., kedd (MTI)
A Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) 420 oldalas idei helyzetértékelése - Strategic Survey 2010 - megállapítja, hogy miközben számos nyugati hatalom küszködik pénzügyi ereje hanyatlásának következményeivel, más térségek úgy érzik, mindinkább magukra vannak utalva pénzügyileg, és ezzel együtt egyre nagyobb a késztetés "a külpolitikai individualizmusra" is. A stratégiai együttműködés globális rendszere ennél fogva ma a korábbiaknál sokkal inkább eseti, semmint intézményes jellegű.
Jóllehet a válság eddigi időszakában sikerült kivédeni a gazdasági protekcionizmus széles körű kibontakozását, terjed azonban a "stratégiai protekcionizmus", ahogy egyre több ország mind határozottabban érvényesíti saját nemzeti érdekeit. Ez a folyamat elsősorban Ázsiában figyelhető meg, de egyértelmű jelei vannak máshol is, és megjelentek a független érdekérvényesítésben mind aktívabb "szuper-középhatalmak" - áll az IISS kedden Londonban ismertetett elemzésében.
A ház szakértői ez utóbbiak közé mások mellett Ausztráliát, Indonéziát, Dél-Koreát és Törökországot sorolták.
Az elemzés szerint Európában Törökország diplomáciai aktivitása és "individualizmusa" a legfeltűnőbb e folyamaton belül.
John Chipman professzor, az IISS elnök-vezérigazgatója az idei világjelentést ismertető keddi londoni sajtótájékoztatón azt mondta: bár Törökország továbbra is erősen elkötelezett az EU-csatlakozás hosszú távú célja mellett, "szinte gaullista külpolitikai megközelítése" azonban nem lenne könnyen beilleszthető az uniós külpolitikába.
Az elemzés szerzői "eltúlzottnak" nevezik az Afganisztánban harcoló nemzetközi haderő jelenlegi stratégiai célkitűzéseit. A tanulmány szerint az afganisztáni háború eredetileg kitűzött célja az al-Kaida terrorhálózat helyi fészkének felszámolása volt, ez azonban "léggömbként" duzzadt tovább az ország fejlesztését és modernizálását előirányzó átfogó stratégiává. Ez a stratégia már "túlságosan ambiciózus", túlzottan eltávolodott az alapszintű biztonsági célkitűzésektől, és túl sok olyan diplomáciai-katonai energiát köt le, amelyre máshol lenne szükség.
A jelentés idéz olyan véleményeket, amelyek szerint éppen a nagyszámú külföldi katona jelenléte a tálib lázadást tápláló fő tényező.
Az IISS szerint a nyugati politikusi kijelentésekkel ellentétben nem magától értetődő, hogy ha a külföldi erők távoznának Afganisztán déli térségeiből, az feltétlenül az al-Kaida újbóli koncentrált megjelenéséhez vezetne ott.
A jelentés szerzői úgy tudják: idén májusig Irán csaknem 2,5 tonna alacsony dúsítási fokú urániumot állított elő. Ez csaknem két nukleáris robbanófejhez elégséges nyersanyag, és a mennyiség havonta mintegy 120 kilogrammal gyarapszik.
Az amerikai katonai vezetés azonban változatlanul ellenzi a fegyveres fellépést, azzal az érvvel, hogy az iráni atomlétesítmények elleni légitámadások csak rövid időre vethetnék vissza a fejlesztési programot, az Egyesült Államok viszont kiterjedt regionális konfliktusba keveredne bele - áll az elemzésben.
|
