Az LMP szerint nincs szükség a dunai vízlépcsők megépítése. Nemcsak azért, mert a társadalom nem akarja, hanem azért sem, mert ezek a vízlépcsők értelmetlenek- jelentette ki pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján Jávor Benedek.

Az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az Új Széchenyi Terv közlekedési fejezetében szerepel a dunai duzzasztóművek megépítése. A képviselő ennek kapcsán úgy fogalmazott, azt látják, hogy a kormány "gátlástalanul hátat fordít" a korábbi választási ígéreteinek és folytatja azt a gyakorlatot, hogy "a rendszerváltás vívmányait sorra dobja a kukába".
Megjegyezte, úgy tűnik, hogy az alkotmányos fékek és egyensúlyok után a rendszerváltás egyik legszebb összefogása, a Duna Mozgalom által elért eredmény is "a szemétbe kerül". A Dunára tervezett vízlépcső testesítette meg a nyolcvanas években azt a hatalmi önkényt, amely a racionális érvekkel szemben erőszakkal próbálta letolni a társadalom torkán azokat a gazdasági beruházásokat, amelyek egy szűk elit fejében fogalmazódtak meg - mondta.
Jávor Benedek emlékeztetett arra, hogy a Fidesz a rendszerváltozáskor részese volt a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítése ellen tiltakozó megmozdulásoknak. Hozzátette, hogy a párt az 1998-as választási győzelmét is "nem kis részben annak köszönhette", hogy egyértelműen a vízlépcső megépítése ellen pozícionálta magát az MSZP-vel szemben. Felhívta a figyelmet arra is, hogy tavaly májusban egy konferencián Illés Zoltán későbbi államtitkár és Deutsch Tamás EP-képviselő is a dunai vízlépcső ellen foglalt állást.
Szavai szerint, amikor hasznosnak tűnik, a Fidesz a vízlépcsők ellen szólal fel, de amikor hatalomra kerülnek és úgy tűnik, hogy az ilyen beruházásokkal a politikai holdudvarukat tudják erősíteni, akkor 180 fokos fordulatot vesznek.
Kijelentette, hogy a nemzetközi szakértők és a döntéshozók körében is egyre inkább konszenzusos az az álláspont, hogy az olyan síkvidéki nagy erőművek, mint például azok, amelyek a Dunán építhetőek lennének, óriási költségekkel járnának és jelentős környezeti kockázatokat hordoznak, mert tönkreteszik az ökoszisztémát és veszélyeztetik a vízbázisokat.
Leszögezte, hogy a dunai régió fejlesztése során a hajózási és energetikai szempontok kizárólag a fenntarthatósági, ökológiai kérdésekkel összhangban valósíthatóak meg.
Melyik az igazi Orbán Viktor? Az, aki 1989-ben és 1998-ban a vízlépcsőkkel szemben foglalt állást vagy az, amelyik az Új Széchenyi-tervben meghirdette ezeknek a megépítését? - kérdezte.
Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: a vízlépcsők megépítése szembe megy Magyarország nemzetközi vállalásaival is. Hozzátete, hogy a Duna-stratégia, amelyiket éppen a magyar EU-s elnökség alatt készülnek elfogadni, szintén az ökológiai szempontokat helyezi előtérbe.
Reményének adott hangot, hogy az a társadalmi összefogás, amelyik egyszer már meg tudta akadályozni a "megalomán szocialista elképzeléseket" dunai vízlépcsőkről, az most képes lesz megakadályozni a Fidesz "hasonlóan megalomán elképzeléseit".
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium pénteken közleményben rögzítette, hogy a kormány jelenlegi körülmények között nem támogatja Magyarország folyóin nagy méretű duzzasztóművek, illetve vízlépcsők létesítését.
A tárca állásfoglalása rámutat arra, hogy az ilyen típusú létesítmények építésére vonatkozó tervek sem a "Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-2020" című dokumentumban, sem a "Nemzeti Energiastratégia 2030-ig, kitekintéssel 2050-re" című energiastratégia véglegesítésre váró változatában nem szerepelnek. Egyúttal felhívták a figyelmet arra, hogy az Új Széchenyi Tervben "sajnálatos módon, a kormány szándéka ellenére maradtak benne a nagy méretű duzzasztóművek, illetve vízlépcsők létesítésének tervére vonatkozó kijelentések".