Magyar hangszertörténet- Liszttől napjainkig címmel kiállítás nyílt szerdán a Művészetek Palotájában (Müpa). A tárlatot Liszt Ferenc születésnapjáig, október 22-ig láthatja a közönség.

A lantcsembalótól népi hangszereken át a Liszt korabeli felújított zongoráig sok érdekes hangszer látható az előcsarnok emeletein. Lendvai Tamás ezüstkoszorús hangszerész mester, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Hangszerészképző Szakközépiskolájának igazgatója a megnyitón emlékeztetett arra, hogy idén húsz éves az iskola.
"A legstabilabbnak a három lábú széket tartják, a zeneművészetben is a hármasság adja a legbiztosabb élményt: a mű, az előadó és a hangszer hármassága, még ha erről sokan meg is feledkeznek. A tárlat címében szereplő hangszertörténet magában foglalja a múltat, a jelent és a jövőt, hiszen a kiállító mesterek képezik a jövő hangszerkészítőit. A hangszerkészítésben a kézművesség és a zeneművészet, a racionalitás és a poézis találkozik" - hangsúlyozta Lendvai Tamás.
Csonka András, a Művészetek Palotája vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy a zenei élmény fontos eleme a hangszer. Mint fogalmazott, a magyar muzsikusok világhírűek, a Müpa nemzetközi rangú előadó vendégei és közönsége révén pedig lehetőség nyílik arra, hogy a kiváló minőségű hangszerek és készítőik hírét elvigyék a nagyvilágba.
Zsoldos Dávid, a Fidelio Média alapítója is a szakma rangját elemezte. Kiemelte, hogy Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Hangszerészképző Szakközépiskolája az elmúlt húsz évben 254 okleveles mestert bocsátott ki, akiknek csak a szakdolgozatait elolvasva páratlan tudásra tehetne szert bárki.
A megnyitó ünnepélyes aktusaként életműdíjakat adtak át. Az egyiket Lakatos Ferenc hegedűkészítőnek, a másikat Kovács Lajos debreceni fúvóshangszer készítőnek ítélték.
A kiállítást a Hangszerkészítők Szövetsége a Fúvós Hangszerész Céhhel, a Magyar Hegedűkészítők Társaságával és a Magyar Hangszermíves Céhhel együttműködve hozta létre.