2011-02-22 18:31:40
Líbia - Gyengülnek a tőzsdék, csúcsközelben a kőolaj ára
Gyengüléssel reagáltak kedden a világ vezető tőzsdéi a líbiai válság elmélyülésére, a kőolaj ára pedig a hétfőn elért, két és fél éves csúcs közelében mozgott, elemzők szerint azonban hosszabb távon jóval alacsonyabb, hordónként 100 dollár alatti olajárra lehet számítani.
Budapest/London, 2011. február 22., kedd (MTI/Reuters)
A kőolaj piacán nem önmagában a líbiai válság okoz aggodalmat, hanem a félelem attól, hogy továbbterjedhet a forrongás - hangsúlyozzák szakértők. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezetéhez (OPEC) tartozó Líbia napi termelése 1,6 millió hordó, az OPEC pedig akár 6 millió hordónyi extra kapacitást is tud mozgósítani, így bőven lehetne pótolni az esetleg kieső termelést, ellátási problémáktól ezért nem kell tartani - mondta a Reutersnek Carsten Fritsch, a Commerzbank elemzője. Inkább attól lehet félni, hogy feszültségek keletkeznek például Kuvaitban vagy az Egyesült Arab Emírségekben - tette hozzá.
Kedden késő délután a nyugati féltekén irányadó WTI olajfajta hordónkénti ára 4,75 dolláros emelkedés után 94,49 dolláron, az északi-tengeri Brent jegyzése 75 centes emelkedés után 106,49 dolláron állt.
Az olajiparban tevékenykedő legnagyobb kereskedőház, a Vitol szerint az OPEC várhatóan növelné a termelést, ha Líbiában komoly fennakadás keletkezne. Az olajár így nem emelkedne tovább, később pedig - még az idei első félévben - visszatérne a 90-100 dollár közti sávba - mondta Ian Taylor vezérigazgató kedden egy londoni konferencia szünetében.
A világ vezető tőzsdéi kedden is gyengültek. Tokióban a fő tőzsdemutató, a Nikkei 1,8 százalékos csökkenéssel végzett, a nyugat-európai piacok teljesítményét összefoglalóan mutató FTSEurofirst 300-as index pedig a 18 óra előtti, előzetes adatok szerint 0,5 százalékos gyengüléssel reagált a véres líbiai válság mélyülésére. Az amerikai tőzsdék meredek indexcsökkenéssel nyitottak a hét első - a hétfői szünnap utáni - kereskedési napján.
Az arab országokban fokozódó politikai feszültség és az egyre véresebb líbiai válság a devizapiacokra is hatott, a kockázatkerülő magatartás vált meghatározóvá, ami a forint gyengülését eredményezte, hiszen a kockázatkerülés általában dollár, svájci frank és jen befektetésekbe tereli a tőkét. Az eurót így 18 óra körül 272,44 forinton jegyezték a bankközi kereskedelemben a hétfői 270,88 forint után. A svájci frank bő 3 forinttal 212,50 forintra drágult, egy dollár 199,71 forintba került a hétfő délutáni 198,37 forint után, száz japán jen pedig 240,71 forintot ért az egy nappal korábbi 238,00 forint után.
Üzleti körök kedden már egyenesen a líbiai rendszer ellen tüntetők felfegyverzésére szólították fel a Nyugatot, a politika oldaláról pedig megjelent a követelés, hogy a nemzetközi olajvállalatok függesszék fel líbiai tevékenységüket.
A The Wall Street Journal például "Felszabadítani Líbiát" című írásában azzal vádolta Moammer el-Kadhafi líbiai vezetőt, hogy "legyilkolja saját népét, mint azt oly gyakran megtette" már 42 éves uralma alatt. Az amerikai üzleti körök befolyásos lapja szerint az Egyesült Államoknak és Európának sokkal nagyobb segítséget kell nyújtani a líbiai népnek, hogy felszámolja Kadhafi diktatúráját.
A The Washington Post emberiesség elleni bűnnek nevezte a líbiai véres megtorló műveleteket, és úgy vélte, hogy az Egyesült Államoknak nyilvánosan a Kadhafi-rendszer megváltoztatását kell követelnie. John Kerry, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke pedig határozott amerikai fellépést és nemzetközi nyomásgyakorlást sürgetett Líbiával szemben, és követelte, hogy az olajvállalatok függesszék fel tevékenységüket.
Közben számos ország repülőgépeket és hajókat próbál küldeni Líbiába, hogy kimentse állampolgárait a káoszba süllyedő országból. Marton Béla, Magyarország líbiai nagykövete szerint polgárháborús helyzet van az észak-afrikai arab országban.
A követség információi szerint Líbiában összesen 60-100 magyar vagy magyar kötődésű, például vegyes házasságból született ember él, többségük líbiai családokban. Közülük körülbelül 12-15-en tartózkodtak Líbiában a munkájuk miatt, ők hétfőn menetrend szerinti légi járatokkal elhagyták az országot.
A Nemzetközi Vegyépszer Zrt. keddi közleménye szerint már az utolsó magyar munkatársakat is elhozták Líbiából. A csoport alkalmazottai és az alvállalkozók egy 80 milliárd forint értékű infrastruktúra-beruházás előkészítésén dolgoztak, az utolsó 9 ember hétfőn érkezett Magyarországra.
Az ugyancsak magyar kötődésű INA, a Mol Nyrt. horvát leányvállalata még szervezi az országban rekedt dolgozók kimenekítését. A 77 munkatárs többsége horvát állampolgárságú - közölte a társaság.
|
