TASZSZ)- Bronislaw Komorowski ügyvezető államfő, a jobbközép liberális Polgári Platform (PO) jelöltjének győzelme a lengyel elnökválasztáson megkönnyíti a kormány és az államfő együttműködését a szükséges gazdasági reformok keresztülvitelében, elemzők azonban arra is rámutatnak, hogy a győzelem reméltnél kisebb aránya mérsékli a kormánypárt hajlandóságát a reformok megvalósítására, és a választási kampány folytatódását vetíti előre.

A második fordulóban leadott szavazatok 95 százalékának megszámlálása után Komorowski 52,63 százalékkal vezet, vetélytársa, Jaroslaw Kaczynski, az ellenzéki, nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) elnöke, a repülőszerencsétlenségben életét vesztett volt államfő, Lech Kaczynski ikertestvére 47,37 százalékot ért el. Komorowskinak sikerült győznie az április 10-i katasztrófa nyomán Kaczynskit övező rokonszenv, az árvíz kezelésében tapasztalt súlyos hiányosságok és az erőtlen kampány ellenére is, de nem tudta növelni az első fordulóban kettejük között kialakult 5 százalékos különbséget.
A választási részvétel a második fordulóban 54,6 százalék volt az első fordulós 54,9 százalékkal szemben. Mindkét fordulóban többen járultak az urnákhoz, mint az előző elnökválasztáson 2005-ben, amikor 49,7, illetve 51 százalékos volt a részvételi arány.
Kaczynski az első exit-poll-eredmények nyilvánosságra kerülése után beismerte vereségét, és gratulált ellenfelének, de már első nyilatkozatában az idén novemberben esedékes helyhatósági választásokra és a másfél év múlva sorra kerülő parlamenti választásokra vetette tekintetét. "Veszíteni és mégsem adni fel - ez az igazi győzelem" - mondta a 61 éves politikus.
A választási térkép Lengyelország mély megosztottságát jelzi: az ország keleti fele, 7 vajdaság többségében Kaczynskire voksolt, míg 9 nyugati vajdaságban Komorowski diadalmaskodott. Komorowskira nagyobb arányban szavaztak a fiatalok, a magasan képzettek és a nagyvárosok lakói, Kaczynski nyert viszont a falvakban, az alacsonyabb képzettségűek és az idősebb rétegek körében.
A baloldali szavazók megszerzéséért vívott küzdelmet, amely a győzelem szempontjából kulcsfontosságú volt, Komorowski nyerte meg. Az első fordulóban meglepően jól szereplő baloldali jelölt, Grzegorz Napieralski szavazói felmérések szerint 70-80 százalékban az ügyvezető államfőt támogatták.
A Polgári Platform megkapta azt az 500 napot (a következő parlamenti választásokig), amelyet a szükséges reformok megvalósításához kért. Saját táborából származó államfője lesz, aki nem fogja a törvényeket megvétózni, mint tette a néhai Lech Kaczynski, és így nem kell az elnöki vétók parlamenti elutasításához - melyhez minősített, háromötödös többség szükségeltetik - az ellenzék soraiból támogatókat keresnie. Komorowski győzelme ráadásul erősítette Donald Tusk miniszterelnök pozícióját, akinek pártelnöki szerepét sem kérdőjelezik meg ezután. Nem véletlenül nyilatkozott úgy a kormányfő, hogy ez volt "életének egyik legszebb napja".
Szakértők szerint a kormány ennek ellenére merész reformokra nem, legfeljebb kisebb változtatásokra fogja elszánni magát: fő célja a soron következő választások megnyerése lesz. Pedig a Lengyelországra váró kihívások súlyát jól érzékelteti a 7 százalékot meghaladó államháztartási hiány, ami megköveteli a tervbe vett takarékossági programot, a közkiadások visszafogását. Igaz, hogy az Európai Unióban Lengyelország volt az egyedüli, amely elkerülte a recessziót, de a gazdaság lefékeződése és az adóbevételek kiesése növelte a deficitet.
A kormány változtatásokat tervez az egészségügyi és nyugdíjrendszerben is, mely utóbbi esetében koalíciós társával, a Lengyel Parasztpárttal is szembekerülhet. Tusknak valamilyen eredményt viszont mindenképpen fel kell mutatnia, nem hivatkozhat többé a törekvéseit gáncsoló államfőre, bizonyítania kell kormányzóképességét, ha győzni akar a jövő évi választásokon. Ráadásul 2011 második felében - Magyarország után - Lengyelország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét, és ott is bizonyítania kell.
A gazdasági szereplők és pénzpiacok kedvezően fogadták a piacbarát Komorowski győzelmét. Jacek Rostowski pénzügyminiszter a lengyel gazdasági biztonság szempontjából fontosnak nevezte az eredményt. A zloty hétfőn enyhén erősödni kezdett.
Győzelme bejelentésekor Komorowski azt ígérte, "betemeti az árkokat" a politikai táborok között. A kampányban mindkét jelölt új és konstruktívabb hangnemet ígért a lengyel belpolitikában, és különösen hangsúlyozták, hogy a PO és a PiS közötti vitákat "szakmaibbá" teszik. Végül is Lech Walesához és a Kaczynski fivérekhez hasonlóan Bronislaw Komorowski is az 1980-as évek Szolidaritás-mozgalmából származik.
A külpolitikában, amelynek meghatározásában az alkotmány szerint a lengyel államfőnek is szerepe van, Komorowskival az EU-integráció elmélyítése kerül előtérbe a Kaczynski fivérek inkább Amerika-barát irányvonalával szemben. Komorowski győzelmét ezért az EU-tagországok fővárosaiban várhatólag üdvözölni fogják - ezt a német kormány hétfőn már meg is tette.
A győztes jelölt a kampányban az Afganisztánban állomásozó lengyel csapatok gyors kivonását ígérte, abban az esetben is, ha a NATO nem hozna ilyen értelmű döntést. Emellett a jó együttműködés fontosságát hangsúlyozta az összes szomszéd országgal, különösen a két múltbeli ellenféllel, Németországgal és Oroszországgal. Konsztantyin Koszacsov, az orosz alsóház (duma) külügyi bizottságának elnöke szintén kedvezően értékelte Komorowski győzelmét, szavai szerint "plusz" jelzést tesz a jövőbeni orosz-lengyel és orosz-EU-együttműködés mellé.