Kutatói fórumokon tájékoztatja Pálinkás József, az MTA elnöke az érintetteket az akadémiai kutatóhálózati szerkezeti megújításának részleteiről, az új kutatóközpontok kialakításának tervezett lépéseiről.

Elsőként a leendő Bölcsészettudományi Központ kutatóival, munkatársaival találkozott az MTA elnöke, ezt követte a Természettudományi Kutatóközpont, majd a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont leendő munkatársaival szervezett találkozó - olvasható az MTA honlapján (www.mta.hu).
A tervezett új struktúrában az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja hét intézetet (a Filozófiai, a Régészeti, a Történettudományi, az Irodalomtudományi, a Művészettörténeti, a Néprajzi, a Zenetudományi Intézetek, valamint a Társadalomkutató Központ) egyesíti.
A Természettudományi Kutatóközpont feladata multidiszciplináris természettudományi kutatások az enzimológia, szintetikus kémia, molekuláris farmakológia, anyag- és környezetkémia, műszaki fizika és anyagtudomány, valamint a kognitív idegtudományok és a pszichológia területén. A soproni székhelyű Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont a Konkoly Thege Csillagászati Kutatóintézet, a Földrajztudományi Kutatóintézet, a Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet, valamint a Geokémiai Kutatóintézetet egyesíti. Feladata a csillagászati és földtudományi kutatások mellett a Nemzeti Szeizmológiai Hálózat működtetése, felfedező kutatások folytatása.
Az MTA elnöke a fórumokon kifejtette, hogy a kutatás-fejlesztés fellegvárának számító kutatóintézet-hálózat infrastruktúrája szétaprózott, rugalmatlan, ami megnehezíti a kutatási témaváltást, a csökkenő források túl nagy részét emésztik fel az adminisztratív költségek, túl kevés a fiatal, ígéretes kutató, elavultak a rendelkezésre álló műszerek, hiábavaló törekvés az alapellátáshoz tartozói feladatok meghatározása és a stratégia kialakítása.
A létrejövő új hálózatról szólva Pálinkás József hangsúlyozta, hogy a megújult rendszerben a kutatók és az intézetek egyaránt megőrzik tudományos autonómiájukat, növelhetik kutatói hatékonyságukat és tervezhetik tudományos pályájukat.
A decemberi közgyűlési döntést követően a megújult struktúrában létrejövő központok kiszámítható költségvetési keretekkel kezdhetik el működésüket 2012-ben, és megközelítőleg két év áll majd rendelkezésükre, hogy az új egységekben való hatékony működésük belső feltételrendszerét tovább finomítsák.
Pálinkás József kitért arra, hogy az idei elvonásokból és nem a megújítási programból következő öt százalékos leépítést követően további megvonások nem várhatóak, és a strukturális megújítás első lépésével megtakarítható mintegy félmilliárd forint a kutatóhálózatban a kutatásra fordítható forrásokat növeli.
Az MTA májusi közgyűlésén jelentette be Pálinkás József, hogy az eddigi 38 kutatóintézetből és két kutatóközpontból álló hálózat helyett 6 kutatóintézetet és 9 kutatóközpontot magába foglaló struktúra jön létre. Az MTA jelenlegi 18 egyéb költségvetési szerveinek számát nyolcra csökkentik, így az eredeti 58 költségvetési szervből 23 alakul.