Sztáray Péter, a Külügyminisztérium politikai igazgatója, biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára szerint nem jelent elmozdulást az euroatlanti kötődéstől az, hogy a magyar külpolitikában globális nyitást irányoztak elő, mivel a magyar érdekek továbbra is az ország EU- és NATO-tagságán keresztül érvényesíthetők a leghatékonyabban.

A helyettes államtitkár a decemberben bemutatott külpolitikai stratégiai dokumentum globális nyitásról szóló részéről tartott előadást a Magyar Külügyi Intézetben kedden. Kiemelte: a kormány a napokban elfogadja a nemzetbiztonsági stratégiát, amelyet azt követően szélesebb körben is ismertetnek. Mivel 2004-ben dolgoztak ki utoljára ilyen dokumentumot, "ideje" új stratégiát elfogadni - mondta, hozzátéve, egy új kormány általában a hivatalba lépése után egy-két évvel dolgoz ki új stratégiát.
Kitért arra is, hogy valószínűleg nem tetszik majd minden parlamenti pártnak a dokumentum, mert "van egy párt a parlamentben", amelynek a biztonságpolitikai koncepciója alapvetően eltér a kormányétól.
Mint mondta, Magyarország biztonságát még mindig a NATO által biztosított kollektív védelem garantálja a legjobban.
Sztáray Péter arról is beszélt, hogy az elmúlt tíz évben több olyan lényeges változás történt a világban, amelyek meghatározzák "a magyar és a globális gondolkodást". Ezek között említette a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat, amelyek paradigmaváltást hoztak a biztonságpolitikában, súlyponteltolódást az Egyesült Államok külpolitikájában a transzatlanti térségtől Ázsia felé, a Lisszaboni Szerződés életbelépését, az Európai Külügyi Szolgálat felállítását, az arab tavaszt, a BRIC-országok (Brazília, Oroszország, India, Kína) jelentőségének erősödését és a tavaly márciusi fukusimai katasztrófát.
A helyettes államtitkár kitért a keleti nyitás fontosságára is, ennek célpontja elsősorban Ukrajna, Oroszország és Moldova. Lényegesnek nevezte az energiabiztonság megteremtését, a gazdasági kapcsolatok erősítését, az együttműködést a nemzetközi szervezetekben és a közös kihívások - például az afganisztáni helyzet - kezelésében.
Ukrajnával, Oroszországgal és Moldovával kapcsolatban azonban nehézséget okoz - hangsúlyozta -, hogy ezek az országok más szövetségi rendszerbe tartoznak, az elmúlt húsz évben eltérő fejlődésen mentek keresztül és piacaik különböznek a nyugatiaktól.
A Nyugat-Balkánnal összefüggésben Sztáray Péter elmondta, Magyarország célja, hogy ott hosszú távon is béke, biztonság, stabilitás és fenntartható fejlődés valósuljon meg, és ehhez a térség országainak euroatlanti közeledését kell erősíteni. Magyarország kiáll amellett, hogy márciusban Szerbia elnyerje az EU tagjelölti státuszát, amit nem lesz könnyű elérni, mert nehéz a hátralévő rövid idő alatt látványos előrelépést felmutatni a szerb-koszovói tárgyalásokon - fűzte hozzá.
Montenegró "a siker kapujában" áll, az év második felében megkezdődhetnek az EU-csatlakozási tárgyalások, Bosznia-Hercegovinának azonban komoly "államépítési gondokkal" kell szembenéznie, ez az integrációs törekvéseit is visszaveti - mutatott rá. Koszovóra és a Görögországgal évek óta fennálló névvita miatt küzdő Macedóniára utalva elmondta, el kell kerülni, hogy elszigetelt országok maradjanak a régióban, mivel annak a biztonságpolitikára is kedvezőtlen hatása lenne.
Egy a román kormány hétfői lemondását firtató kérdésre válaszolva közölte: egy kabinet lemondása nem rendkívüli jelenség. Magyarország érdeke, hogy minél előbb stabilizálódjon a helyzet Romániában.
Sztáray Péter szólt arról is, hogy Latin-Amerikára nagyobb figyelmet kellene fordítani, hiszen 600 millió lakosú térségről van szó, amely óriási piacot jelent, néhány országban az ázsiaihoz hasonló fejlődési mutatók figyelhetők meg, és a régió politikai jelentősége is egyre nő. Éppen ezért márciusban latin-amerikai fórumot szerveznek, amelyen a közeledés lehetőségét vizsgálják - tette hozzá.
Hóvári János globális ügyekért felelős helyettes államtitkár az eseményen azt mondta, a magyar külpolitikát az értékelvűségnek, a hagyományok tiszteletének és az érdekek határozott védelmének egyszerre kell meghatároznia.
Meg kell érteni azt is - hangoztatta -, hogy a magyarok is felelősek a világ történéseiért, részt kell venniük a nemzetközi fejlesztési együttműködésben, hogy csökkenjen az éhínség, javuljon az ivóvízellátás és az oktatás a fejlődő országokban. Nem azért kell Magyarországnak segítenie ezeknek a céloknak a megvalósítását, mert a nemzetközi szervezetek tagjaként ez a kötelessége, hanem azért, mert "a nyugati világ egyik országaként" ez a felelőssége - emelte ki.
A helyettes államtitkár úgy fogalmazott, Magyarországon az elmúlt húsz év tapasztalataira és tanulságaira építve modernizációs folyamat kezdődött, és emiatt a külpolitikai rendszernek is változnia kell. Úgy vélte, a cél az, hogy meghatározzák Magyarország pontos helyét a 21. századi nemzetközi kapcsolatrendszerben, az ország képességei és lehetőségei alapján vállaljanak feladatokat.
Martonyi János külügyminiszter decemberben a Magyar külpolitika az európai uniós elnökség után című új stratégiai dokumentumot bemutatva azt mondta, olyan külpolitikára van szükség, amelynek kialakításakor az univerzális, "abszolút értékekkel" - például a demokráciával, az emberi jogokkal és a jogállamisággal - egyeztetik az érdekeket. A külpolitika kiemelt irányainak a térségpolitikát, az euroatlanti orientációt és a globális nyitást nevezte, hozzáfűzve: a leglényegesebb külpolitikai kérdésekben nemzeti egyetértés tapasztalható.