Az elemzők által várt 4,6 százalékos éves inflációval szemben áprilisban a fogyasztói árak 4,7 százalékkal haladták meg a tavaly áprilisi szintet és 0,6 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest a Központi Statisztikai Hivatal szerdai közlése szerint .

Az idén az első négy hónapban átlagosan 4,3 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában.
A maginfláció áprilisban 0,3 százalék, 12 havi összehasonlításban 2,7 százalék volt. A nyugdíjas fogyasztó kosárra számított 12 havi árindex 5,7 százalék, az egyhavi 0,7 százalék volt.
Az éves drágulás a januári visszaesést követően áprilisban már a harmadik hónapja gyorsul, és az idényáras élelmiszereket és üzemanyagokat nem tartalmazó éves maginfláció is három hónapja nő. A havi maginfláció azonban a márciusi 0,9 százalékról 0,3 százalékra csökkent.
A fogyasztói árak márciusban 1,1 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 4,5 százalékkal haladták meg az egy évvel azelőtti szintet.
Tavaly áprilisban a fogyasztói árak 0,5 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 5,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.
A KSH közlése szerint egy hónap alatt az élelmiszerek árai 1,2 százalékkal emelkedtek. Nőtt 12,1 százalékkal a margarin, 4,1 százalékkal az idényáras élelmiszerek, a burgonya, friss zöldség, gyümölcs, 2,8 százalékkal a kenyér, 2,0 százalékkal a péksütemények, 1,9 százalékkal a tej ára. Az idényárasok nélkül számítva az élelmiszerek ára az előző hónaphoz képest 0,8 százalékkal emelkedett.
Mináry Borbála, a KSH főosztályvezetője elmondta: folytatódott az élelmiszerek drágulása. A szakértő kiemelte a friss gyümölcsöket és a feldolgozott élelmiszereken belül a kenyeret, péksüteményeket.
A KSH szerint 1,5-1,5 százalékkal csökkent az étolaj és a tojás ára. A legnagyobb mértékben, 4,0 százalékkal a ruházkodási cikkek árai emelkedtek. A főosztályvezető megjegyezte, hogy egyrészt az ilyenkor szokásos szezonális változásoknak megfelelően drágultak a ruházkodási cikkek, másrészt egy, az Eurostat által a szezonális cikkekre előírt módszertani változás miatt.
Az egyéb cikkek szintén az átlagosnál nagyobb mértékben, 0,9 százalékkal drágultak, ezen belül a járműüzemanyagok és a gyógyszerek, gyógyáruk ára egyaránt 1,8 százalékkal nőtt. A szolgáltatások körében bekövetkezett 0,3 százalékos áremelkedés átlag alatti volt. A háztartási energia esetében kis mértékű, 0,1 százalékos áremelkedést mértek. A szeszes italok, dohányáruk ára 0,5 százalékkal csökkent, a tartós fogyasztási cikkekért pedig átlagosan 0,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, az előző hónaphoz képest.
Tizenkét hónap alatt az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 9,4 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen, 68,0 százalékkal nőtt a cukor, 62,1 százalékkal a liszt, 23,5 százalékkal az étolaj, 20,0 százalékkal az idényáras élelmiszerek, 12,7 százalékkal a tej és 12,2 százalékkal a kenyér ára. Csökkent 6,3 százalékkal a tojás, 5,2 százalékkal a sertészsiradék ára.
Egy év alatt az átlagosnál nagyobb mértékben, 8,4 százalékkal nőtt a háztartási energia ára, ezen belül a vezetékes gáz ára 16,5 százalékkal, a távfűtésé 9,8 százalékkal nőtt. Szintén az átlag felett, 6,4 százalékkal drágultak az egyéb cikkek, ezen belül a járműüzemanyagok ára 15,9 százalékkal, a gyógyszerek, gyógyáruké 3,4 százalékkal nőtt. Az átlag alatt, 2,2 százalékkal emelkedett a ruházkodási cikkek és 2,0 százalékkal a szolgáltatások ára, ez utóbbin belül a csatornadíj 9,8, a szemétszállítás 5,4, a vízdíj 4,0 százalékkal drágult.
A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,4 százalékkal, a szeszes italok, dohányárukért átlagosan 0,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint egy évvel korábban.
Mináry Borbála ezzel kapcsolatban megjegyezte, nem is emlékeznek olyan évre, amikor csökkent a dohányáruk ára.