Konferenciával emlékezett a Magyar Néprajzi Társaság és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) szekszárdi Illyés Gyula Kara Tárkány Szűcs Ernőre, a hazai jogi néprajzkutatás meghatározó alakjára születésének 90. évfordulója alkalmából szerdán, Szekszárdon.

A PTE szekszárdi karán rendezett konferencián Tárkány Szűcs Ernő nevét viselő, jogi kultúrtörténeti és jogi néprajzi kutatócsoportot hoztak létre a PTE Állam- és Jogtudományi karának, az ELTE állam- és jogtörténeti és a Szegedi Tudományegyetem jogtörténeti tanszékének támogatásával.
A néprajzi társaság emlékülésén pécsi, budapesti és miskolci egyetemek kutatói Tárkány Szűcs Ernő munkásságával foglalkoztak, a konferencia előadói többek közt az erdélyi településnéprajzi kutatások, a XVIII. századi dél-dunántúli büntetőügyek jogi néprajzi vonatkozásairól, illetve a helyi jogszokásoknak a közbirtokosságban betöltött szerepéről szóltak.
Nagy Janka Teodóra, a kutatócsoport vezetője az MTI-nek elmondta: a csoport munkájában történészek, jogtörténészek, néprajzosok, fiatal kutatók, doktoranduszok és gyakorló jogászok vesznek részt. A szakemberek a jogi kultúrtörténetet és jogi néprajz területéhez kapcsolódva végeznek majd interdiszciplináris kutatásokat - tette hozzá. A kutató szerint a konferencia tanulsága az volt, hogy a jogi néprajz területén nagyon sok kutatnivaló van. A jogszokások szerepe a mindennapokban egyre inkább felértékelődik párhuzamosan azzal, hogy a jogalkotás mind egyre nagyobb mértéket ölt - jegyezte meg.
A kutatócsoport névadójáról szólva azt mondta: ő volt az, aki a két világháború közötti és az 1980-as években ismét megélénkülő jogi néprajzi kutatások között a folyamatosságot jelentette.
Tárkány Szűcs Ernő (1921-1984) fiatalon kalotaszegi és mártélyi jogszokások kutatásával kezdte pályáját, 1975 és 1983 között az MTA néprajzi kutatócsoportjának főmunkatársként dolgozott. Élete legjelentősebb műve az 1981-ben megjelent Magyar jogi népszokások című monográfiája.