Ugyan több esetben papíron kiterjedt jogokkal rendelkeznek a kisebbségek, a gyakorlati megvalósításuk nagy nehézségekbe ütközik- hangzott el egy nemzetközi konferencián pénteken Budapesten.

Szigeti Enikő emberjogi aktivista, a romániai Civil Elkötelezettség Mozgalom ügyvezető igazgatója a kisebbségi jogok gyakorlásáról tartott tanácskozáson elmondta, a volt szocialista országokban korábban az állam nem támogatta a civil szektor fejlődését, ezért sokan még ma sem hisznek abban, hogy képesek lennének maguk érvényesíteni jogaikat. Pedig a közösségeknek hinniük kell abban, hogy van erejük érvényt szerezni a törvényekben és a nemzetközi egyezményekben foglalt jogaiknak - emelte ki. Hozzátette: Romániában sok jogszabály és nemzetközi egyezmény foglalkozik a kisebbségekkel.
Beretka Katinka, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács hivatalos nyelvhasználattal megbízott tanácsosa előadásában arról beszélt, hogy Szerbiában az uniós csatlakozásra való felkészülés miatt sok kisebbségi jogokra vonatkozó szabályozást igyekeznek átvenni, ezek azonban gyakran csak papíron léteznek.
A vajdasági magyar közösség problémái között említette a magyar nyelvű felsőoktatás elterjesztését, a kulturális intézmények fenntartását, a magyar nyelvű média finanszírozását és a hatékony felügyeleti rendszer hiányát.
Horony Ákos, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának tagja úgy fogalmazott, több esetben az információhiány, a tájékozatlanság, a jogszabályok nem ismerete hátráltatja a kisebbségi jogok érvényesülését. A papíron szereplő helyzet és a valóság gyakran nagy mértékben eltérnek egymástól - mutatott rá.
Azt mondta, a 2006-ban alakult szlovák kormány "teljes nyíltsággal" a magyarság ellen fordult, ami az államnyelvtörvény módosításában csúcsosodott ki. A jogszabály célja véleménye szerint inkább a megfélemlítés volt, semmint a konkrét büntetések kiszabása.
Farkas-Kordonec Gabriella, az Advance Kárpátaljai Tanácsadó és Fejlesztő Központ jogásza is azt hangsúlyozta, hogy "vannak jogaink, a gyakorlati alkalmazás azonban hagy kívánnivalót maga után". Problémát okoz, hogy a kisebbségek nem jutnak elég forráshoz, a jogalkotásban gyakran a politikai érdekek érvényesülnek, és a jogorvoslat lehetőségének hiánya is gondot jelent - mondta, hozzátéve, Ukrajna ugyanakkor csatlakozott a legtöbb nemzetközi egyezményhez, amelyek a kisebbségek jogállását szabályozzák.
A Nemzetpolitikai Kutatóintézet által szervezett konferenciát Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyitotta meg, bevezető előadást tartott Gál Kinga (Fidesz) európai parlamenti képviselő.