Némi késéssel ugyan, de elkészíti javaslatát idén az Európai Bizottság az európai uniós keretköltségvetés felülvizsgálatával kapcsolatban- hangoztatta hétfői meghallgatásán a leendő költségvetési biztos, a lengyel Janusz Lewandowski, nyitottnak mondva magát egy esetleges uniós adó bevezetésére is.

Az elsők között sorra került lengyel biztosjelölt a parlamenti képviselők előtt felszólalva elmondta: a jövendő költségvetési szerkezetre politikailag elfogadható javaslatot kell kidolgozni, amely figyelembe veszi minden érintett országcsoport és uniós intézmény érdekét, de tartalmazza a szükséges változtatásokat is a jelenlegi, az uniós tagországok vezetői szerint elavult kereteken.
A költségvetés felülvizsgálatáról a tagországok között folytatandó egyeztetés a 2011 első felében soros magyar elnökség egyik kiemelt feladata lehet.
Az átalakítást a tagországok vezetői a jelenleg folyó (2007-2013) uniós büdzsé kidolgozásakor határozták el, és a vitát eredetileg már tavaly meg kellett volna kezdeni. A Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos problémák miatt ugyanakkor a tárgyalások indítása elhúzódott, és a szerződés decemberi életbe lépésekor José Manuel Durao Barroso régi-új bizottság elnök úgy döntött, a témát már a várhatóan februárban hivatalba lépő új Európai Bizottság kezelje.
Janusz Lewandowski szerint olyan reformra van szükség, amely növeli az uniós büdzsé hatékonyságát és rugalmasságát. Tekintettel azonban a megcsappant időkeretre, átfogó átalakításra aligha lehet számítani - tette hozzá.
Lewandowski meghallgatásának fő felelőse az EP költségvetési bizottsága volt, de bekapcsolódott abba a költségvetés-ellenőrzési bizottság, illetve kérdéseket tett fel a mezőgazdasági, valamint a regionális politikai bizottság képviselője is.
Az EP Antall Józsefről elnevezett brüsszeli épületszárnyában rendezet meghallgatáson kizárólag szakmai kérdések hangzottak el. A képviselők nagy része elégedettségét fejezte ki azzal, hogy a lengyel jelölt személyében tapasztalt szakember foglalkozik a büdzsé témájával az elkövetkező öt évben.
Az Európai Parlament képviselői együttesen szavaznak majd valamennyi biztosjelölt alkalmasságáról. A meghallgatást végző bizottságok ugyanakkor előzetes véleményt adnak ki a meghallgatás tapasztalatairól.
Lewandowski jelezte: kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszik az EP-vel. Állást foglalt a pénzügyi szabálytalanságok további visszaszorítása, a költségvetési rugalmasság növelése, a magántőke bevonásának ösztönzése, a kutatás és versenyképesség segítése mellett, és nyitottnak mondta magát egy esetleges uniós adó bevezetését illetően is.
Utóbbival kapcsolatban úgy vélte, kizárólag az uniós büdzsét szolgáló forrásról lenne szó, amelyet esetleg a széndioxid-kibocsátás megadóztatásából vagy akár a pénzügyi tranzakciók illetékéből hozhatnának létre. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy egyelőre nem mutatkozik egyértelmű esély egy ilyen típusú adó bevezetésére - mint mondta, ehhez felül kellene vizsgálni az EU-t alapító Római Szerződés "szellemiségét".
A képviselők közül Surján László (KDNP), az uniós költségvetés tavalyi EP-felelőse a meghallgatáson felszólalva leszögezte, hogy a parlament számára kiemelten fontos saját szempontjainak - számokban kifejezett - megjelenése az EU-büdzsében. E szempontok között említette a szabadság, biztonság, gazdasági növekedés, klímaváltozás kérdéskörét.
A magyar képviselő kérdésére válaszolva Lewandowski rámutatott arra, hogy a gazdaságélénkítés támogatása tavaly jelentős tehertételt jelentett az uniónak, de egyetértett Surján Lászlóval abban, hogy a váratlan helyzetek sem mehetnek a mezőgazdasági, valamint a felzárkóztatási politika finanszírozásának rovására.
Az éves költségvetés leginkább mozgó elemének a lengyel biztosjelölt a külügyi fejezetet minősítette, mert - mint mondta - e területen található a legtöbb új feladat. Egy kérdés kapcsán egyetértett azzal is, hogy Törökország majdani EU-csatlakozása jelentős arányeltolódást eredményezhet a felzárkóztatási támogatásokban.