Koalíciós válság rémét vetíti előre, hogy az izraeli legfelsőbb bíróság történelmi döntésében megsemmisítette azt a törvényt, amely lehetővé tette az ultraortodox zsidóknak a kötelező katonai szolgálat elkerülését.

Izraelben a kötelező katonai szolgálat három évig tart, de vannak kivételek.
A legfelsőbb bíróság kilenc tagja közül hat egyetértésével kedden kimondott ítélet szerint ellentétes az egyenlőség elvével a jogszabály, amelynek köszönhetően az ultraortodox zsidóknak nem kell bevonulniuk, ha vallási iskolákban tanulnak, s ráadásul még bőkezű szociális támogatást is kapnak. A bíróság döntésében kimondta azt is, arra törekedett, hogy egyenlően ossza meg a terheket a polgárok körében.
Az utóbbi hónapokban növekedett az ultraortodoxok iránti ellenérzés az izraeli közvéleményben, mert egy sor incidens kapcsán az a benyomás alakult ki, hogy a szélsőségesen vallásos zsidók megpróbálják ráerőltetni a szélesebb társadalomra saját normáikat, így például a nők elkülönítésére az autóbuszokon, mi több még a járdákon is.
A legfelsőbb bíróság döntése azzal fenyeget, hogy válságba taszítja az ultraortodox és határozottan világi nézeteket valló pártokat is tömörítő kormánykoalíciót. A határozott nézetkülönbségek dacára az ultraortodox Sasz párt és a világi Jiszráél Béténu párt is reményét fejezte ki, hogy megoldják a problémát.
Izrael állam megalakulása után mindössze négyszáz ultraortodox szeminarista kapott felmentést a katonai szolgálat alól, de az izraeli napilapok szerdai beszámolója szerint 2010-ben már 62.500 ultraortodox fiatalember kérte felmentését, ráadásul családok ezrei élnek az állami apanázsból, miközben a családfő vallási tanulmányokat folytat ahelyett, hogy dolgozna. A kötelező katonai szolgálat kijátszása és az állami segélyektől való függőség összefonódása mélyen megosztja Izraelt, ahol a hatmilliós lakosságából közel egyhatoda ultraortodox zsidó.
Avigdor Liberman külügyminiszter, a Jiszráél Béténu vezetője azt reméli, hogy "az új törvény hídként szolgál majd a nemzet egységének megteremtésében, ideértve az ultraortodox lakosságot. A Sasz szóvivője viszont úgy fogalmazott, bízik abban, hogy a szemináriumi hallgatók folytathatják tanulmányaikat a jövőben is, s nem kell bevonulniuk. Szerinte az új törvény hasonló lesz a korábbihoz, csak kisebb változások lesznek benne.