Kétezer éves maja temetkezéseket tártak fel Mexikó dél-keleti részén, a Yucatán-félszigeten.

A mexikói Nemzeti Antropológiai és Történelmi Intézet (INAH) bejelentése szerint Mérida városban tárták fel a két sírt, ezek az első prekolumbiánus temetkezések, amelyek Yucatán szövetségi államban napvilágra kerültek - olvasható az Archaeologica (http://www.arhaeologica.org) régészeti hírportálon.
A Kr.e. 600 és Kr.u. 250 közötti időszakból származó temetkezések a középső és késő preklasszikus korból valók. Az egyik sírban egy +guggoló+ csontvázat találtak, "aki" kezeit a fején "kulcsolta" össze, az elhunyt földi maradványai köré cserépedényeket helyeztek el. A másik hamvasztásos sír, a hamut, a félig elszenesedett csontokat egy edénybe gyűjtötték össze.
"Úgy gondoljuk, hogy másodlagos hamvasztásról van szó, az elhunytat valahol másutt helyezték végső nyugalomra, majd valamennyi idő elteltével a sírt feltárták, s a holttestet elhamvasztották" - vélekedett Angel Gongora régész.
Gongora kiemelte, hogy Mérida a Ti Ho maja település helyén épült, így egyértelmű, hogy bennszülött temetkezésekről van szó.
A mai Mérida helyén nagy település állott, amely hatalma csúcspontját a középső klasszikus korszak idején, illetve az után érte el. Összességében a spanyolok előtti város jelentőségében Chichén Itzához, Uxmalhoz vagy Izmalhoz volt merhető. Jellemzőek voltak a városra a nagy és magas piramisjellegű platformok, a legnagyobb épület a piramistemplom Baklu´mchan volt, amelynek oldalhossza elérte a 120 métert, a magassága pedig a 10 métert. Ezt később ferences kolostorrá majd erődítménnyé építettek át.