A médiának meg kell felelnie egy alapvető etikai mércének, a média munkatársai pedig a népnek tartoznak felelősséggel- mondta Szalai Annamária, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke szerdán Budapesten, a keresztény civil szervezetek negyedik országos fórumán.

A Parlamentben tartott rendezvényen Szalai Annamária rámutatott: a médiavállalkozások nemcsak szólásszabadságot gyakorló magánvállalkozások, hanem - jelentős véleményformáló szerepük miatt - felelősségük van a társadalommal szemben, így tevékenységük során szem előtt kell tartaniuk a közérdeket is.
Mint mondta, az új médiaszabályozás egyik nagy értéke, hogy egyértelművé teszi: "a média nem színtiszta üzleti vállalkozás", hanem egyebek mellett "a cselekvő, öntudatos állampolgár nélkülözhetetlen segítője a számára szükséges ismeretek összegyűjtésében".
A médiaszabályozás tárgya a nyilvánosság, amelynek nagy szerepe van "az egyén és társadalom önmagáról és egymásról alkotott képének formálásában". Így a jogalkotónak és a jogalkalmazónak megfelelő érzékenységgel kell viszonyulni ehhez a területhez; az új médiaszabályozás "megpróbál nyitott lenni erre az érzékenységre" - fogalmazott.
Meglátása szerint a tájékoztatás és a tájékozódás egyaránt fontos, a cél pedig a kettő közötti egyensúly megteremtése. Az utóbbi években azonban az egyéni szabadságjogok öncélú érvényesítése eluralkodott a médiában - hívta fel a figyelmet.
Az új médiaszabályozás hangsúlyozza többek között a társadalmi integráció fontosságát, és rögzíti a közösség érdekeit. A nemzeti és a kulturális identitás, valamint az alkotmányos értékek megerősítése a jogalkotó célkitűzései között vannak - tette hozzá.
Szalai Annamária elmondása szerint az új szabályozás kiemelkedően foglalkozik a kiskorúak védelmével, s lehetőséget ad arra, hogy a kiskorúak káros tartalmakkal való érintkezését műszaki eszközökkel is korlátozzák a szolgáltatók. Sőt, lehetőség nyílik arra is, hogy megvizsgálják, mely műsorok vannak pozitív hatással a kisgyermekekre. A különböző médiumokra kirótt bírságokból pedig a tudatos médiafogyasztást segítő programokat indítanak - fejtette ki.
Beszélt arról is, hogy felmérések szerint a gyermekek napi 10 órát töltenek képernyő előtt, az új szabályozás azonban őket hatványozottan védi az erkölcstelen műsoroktól.
Az új szabályozás a korábbiaknál jobban körülbástyázza az emberi méltóság jogait azzal, hogy a médiatartalom szolgáltatóit arra kötelezi: ne csak a műsor közzététele, hanem a műsorkészítés során is tartsák tiszteletben az emberi méltóságot. Ide sorolta "a tehetségkutatónak nevezett showműsorokat", amelyekben véleménye szerint a fellépők közül a kevésbé tehetséges emberek is védelemre szorulnak - éppen az emberi méltóság szempontjából.
A "megbotránkoztató esetekre" az új médiaszabályozás megoldást nyújthat, "hiszen ezentúl az emberi méltóság védelmének érvényesülését a műsorkészítés időszakában is lehet vizsgálni" - hangsúlyozta.
A visszásságokra hozta fel példaként a "kibeszélő show-kat", amelyek készítésekor a műsorkészítők nem adnak elegendő időt a szereplőknek arra, hogy a szerződésüket elolvassák, illetve félrevezetik őket. Ezen ügyekben a médiahatóság vizsgálatot indított - fűzte hozzá.
Megemlítette, a médiahatóság számára a társadalom véleménye is fontos, ezért vezették be a nyilvános meghallgatás intézményét. Beszámolt arról is, hogy bevezették a média- és hírközlési biztos tisztségét, amely a nézők sérelmeinek ügyeit vizsgálja. A biztos nem jogsértések ügyében jár majd el, hanem egyeztető szerepet tölt be a nézők és hallgatók, illetve a panasszal érintett médiavállalkozások között.
Szalai Annamária az új médiaszabályozást "értékkonzervatív megközelítésű rendezésnek" nevezte, amely orvosolja a korábbi szankcionálhatatlanságot, ugyanis az új médiatörvény alapján meg lehet állapítani a jogsértést is.