Aviv, 2011. szeptember 5., hétfő (MTI)- Az izraeli nagykövet kiutasításával reagált Törökország a tavaly májusi tengeri incidensről készült ENSZ-jelentésre, amely a Gázai övezet blokádját megtörni készülő flottillát ért izraeli támadást értékelte. A diplomata kiutasítása és a katonai kapcsolatok befagyasztása egyik országnak sem kedvez, ám a huzavonából Izrael jöhet ki rosszabbul- vélik megfigyelők.

Az ENSZ-jelentés pénteken látott napvilágot - ezen a napon járt le az a határidő, amelyet a török kormány szabott Izraelnek ahhoz, hogy bocsánatot kérjen a flottilla vezérhajója elleni tavalyi támadásért, amelyben kilenc török állampolgár életét vesztette. A bocsánatkérés elmaradásával indokolta Ahmet Davutoglu török külügyminiszter a nagykövet kiutasítását és a további lépéseket. (Az izraeli kormány csupán "sajnálkozását" fejezte ki az incidens miatt, bocsánatkérésre nem hajlandó.)
Ankara "további lépései" között van a korábban virágzó katonai együttműködés befagyasztása. A kooperáció keretében izraeli vadászgépek Törökország légterében végezhettek gyakorló repüléseket (a zsidó állam légtere nagyon kicsi), míg Izrael korszerű haditechnikát szállított a török hadseregnek. Ez milliós nagyságrendű megrendeléseket jelentett az izraeli iparnak - Ankara pedig korszerű radarberendezésekhez és pilóta nélküli repülőgépekhez (drónok) jutott.
Davutoglu nem tért ki a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokra. A tel-avivi kereskedelmi kamara adatai szerint az idei év első felében a kétoldalú kereskedelem volumene 1,4 milliárd eurót tett ki. Tavaly Törökország 2,6 százalékkal részesedett az izraeli külkereskedelemből. Izraeli turisták számára jelentős célpont (volt) Törökország, utazásaik visszafogása ugyancsak számottevő bevételtől foszthatja meg a török idegenforgalmat.
Bár Davutoglu az izraeli bocsánatkérés elmaradásával indokolta a bejelentett lépéseket, gyanítható, hogy Ankara haragját az ENSZ-jelentés tartalma is motiválta. Erre utal Abdullah Gül török államfő sebtében tett bejelentése, miszerint hazája semmisnek tekinti a dokumentumot és az azt eredményező ENSZ-vizsgálatot.
A vizsgálóbizottság, amelynek élén Geoffrey Palmer korábbi új-zélandi kormányfő állt, vaskos jelentésében arra a megállapításra jutott, hogy a Gázai övezet köré vont izraeli blokád "jogszerű és helyénvaló". A flottillával utazó aktivisták "kíméletlenül léptek fel a blokád megtörése céljából". Másrészt a jelentés arra is rámutat, hogy a vezérhajó, a Mavi Marmara fedélzetére lépő izraeli katonák "túlzottan és aránytalan keménységgel" léptek fel az aktivistákkal szemben. Kórboncnoki leletek azt bizonyítják, hogy a halottak többségét számos lövés érte, néhányukat hátulról, amire Izrael nem volt képes kielégítő magyarázatot adni.
A jelentés egyúttal Ankarát is bírálja, mert nem tett eleget a katasztrófa megakadályozása érdekében. Visszautasítja azt a török álláspontot, amely szerint a Gázai övezet blokádja törvényellenes. Ugyanakkor "komoly kételyeket" fogalmaz meg a segélyszállító flottilla szervezőinek "magatartását, szándékait és valódi természetét" illetően.
Mint a Die Welt című német lap emlékeztetett rá, az akció fő szervezője az IHH volt. Ez a török egyesület a Milli Görüs nevű iszlamista-fundamentalista szervezethez tartozik. Vezetője, a tavaly novemberben elhunyt Necmettin Erbakan egyik utolsó interjújában úgy nyilatkozott, hogy csakis Törökország erőteljes fellépése törheti meg Izrael kevélységét. (Gül és a török kormányfő, Recep Tayyip Erdogan egykor, a 80-as években Erbakan szárnyai alatt kezdte politikai pályafutását.)
Davutoglu titokzatosan megfogalmazott harmadik figyelmeztetése szerint Ankara "intézkedéseket fog tenni annak érdekében, hogy szavatolja a hajózás biztonságát a Földközi-tenger keleti medencéjében". A török fél ezzel párhuzamosan azt tervezi, hogy törvényellenesnek nyilváníttatja az ENSZ-szel és a Nemzetközi Bírósággal a Gázai övezet blokádját. Német megfigyelők szerint ez arra utalhat, hogy Ankara a jövőben hadihajókkal biztosítana kíséretet a palesztinok lakta földsávba tartó segélyhajóknak.
Az ENSZ-jelentés helyénvalónak találja, hogy az incidens miatt Izrael fejezze ki sajnálkozását a török kormánynak, egyúttal pedig fizessen kártérítést a halottak családjainak. Azt viszont helytelennek tartja a bizottság, hogy ezt Ankara a bocsánatkérésre irányuló török követelés helyesléseként értékelje.
A jelentést némi megkönnyebbüléssel fogadták Izraelben, ám az, hogy az arab országok után most Törökországgal is megromlott a viszony, felettébb kellemetlen a zsidó állam számára. Ennek nyomán ugyanis Izrael még az eddiginél is jobban elszigetelődik a térségben. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök februári bukásával Izrael elveszítette legfontosabb barátját az arab világon belül. A szíriai lázadás erősödése pedig Bassár el-Aszad elnököt fenyegeti, aki Izrael szempontjából egyfajta "stabilitási tényezőt" jelent a Közel-Keleten.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint Törökország mint iszlám vallású partner elveszítése túl nagy ár azért, hogy Izrael nem hajlandó bocsánatot kérni a Mavi Marmarán megölt aktivisták haláláért. Egyiptomban, ahol roppant népszerűtlen az Izraellel kötött békeszerződés, míg a tavaszi forradalom nyomán változatlanul bizonytalan a jövendő kormány külpolitikai irányvonala, a hét végén ismét elhangzott a követelés, hogy Kairó utasítsa ki Izrael nagykövetét.
A másik arab szomszédhoz, Jordániához fűződő kapcsolatok minden korábbinál hűvösebbek - írta a német újság. Holott az ENSZ-ben tornyosuló viharfelhők miatt Izraelnek minden támogatóra nagy szüksége lenne. Ha a Palesztin Hatóság lobbizása sikerrel jár, és a világszervezet ősszel a tagjai közé fogadja Palesztinát, akkor Izrael körül még ritkább lesz a levegő. Kérdés, hogy megér-e ennyit egy bocsánatkérés megtagadása.