Szabó Máté ombudsman szerint a károsultak számához és az anyagi károk nagyságához viszonyítva nem érkezett sok panaszbeadvány az egy évvel ezelőtti vörösiszap-katasztrófa következményeinek felszámolásával kapcsolatban. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa erről az iszapömlés sújtotta településeken tartott keddi panasznapon elhangzottakat összegezve sajtótájékoztatón beszélt Devecserben.

Az ombudsman a katasztrófavédelemmel kapcsolatos országos vizsgálata részeként hivatalból tekinti át a tavaly októberi vörösiszap-katasztrófa utáni helyreállítás és kármentés körülményeit.
Szabó Máté azt mondta: a beadványok számát a nap végére összesítik, eddigi információja szerint várhatóan csaknem negyven ügyben indítanak vizsgálatot. A túlnyomóan gazdasági, pénzügyi, szociális kérdéseket érintő panaszok száma az érintettek számához és az anyagi károkhoz viszonyítva "nem drasztikusan nagy" - fogalmazott.
Hozzátette, hogy a károsultak panasszal élhetnek, ha szerintük a kárelhárítási-kártalanítási folyamatban bármely hatóság, közszolgáltatást végző szerv vagy hivatal az alapvető jogokkal összefüggésben visszásságot, sérelmet okozott.
A kolontári és a devecseri lakosok beadványaikban a kárenyhítés anomáliáira hívták fel a figyelmet, illetve egyesek úgy vélik, hogy őket hátrányos megkülönböztetés érte - mondta Szabó Máté.
Tájékoztatása szerint van olyan, aki arra panaszkodott, hogy bizonyos bankok elengedték a katasztrófa következtében megsemmisült ingatlanra vonatkozó tartozást, míg mások nem. Az ombudsman válaszként azt közölte, a magánszervezeteknek számító bankokkal nem foglalkozik, csak ha azok közpénzt is érintő ügyletben vesznek részt.
Az országgyűlési biztos hangsúlyozta, hogy minden panaszt kivizsgálnak. Közölte, hogy az emberi méltóság vagy a szabadságjogok megsértésére vonatkozóan nem érkezett panasz a kárfelszámolási folyamatban részt vett hatóságokra - honvédség, katasztrófavédelem, rendőrség - vonatkozóan.
Szabó Máté kiemelte, hogy a "normál" polgárjogi viszonyokon túl szükség lenne egy a kárenyhítési-kárrendezési kereteket egységesen szabályozó normarendszerre. Utalt arra, hogy hivatala már a korábbi árvíz utáni katasztrófaelhárítási folyamatot is vizsgálta. Mint hozzátette, a katasztrófákra vonatkozó - akár intézmény formájában érvényesítendő - jogszabályok rendszere "hídként" működhetne a normál és a kivételes állapot között.
A sajtótájékoztatón a levegőszennyezés problémáját vetette fel egy helyi lakos, ezt a panaszt a környezetvédelmi ombudsmannak továbbítják.
Tili Károly (független), Kolontár polgármestere arról beszélt, hogy a falut - ahol 36 házat kellett lebontani - 11 család (35 ember) hagyta el, 21-en az új lakóparkba költöztek, 4 család választotta a pénzbeni kárenyhítést. Kiemelte, a katasztrófa összekovácsolta a helyieket, s a kormány már két nappal az iszapömlés után vállalta, hogy helytáll a károkozó helyett.
Toldi Tamás (Fidesz-KDNP) devecseri polgármester szerint a kárt szenvedett emberek kilencven százaléka elégedett a rendkívül gyors állami kártalanítással. Közölte, hogy Devecserben több mint háromszáz családnak keletkezett közvetlen vagy közvetett kára a vörösiszap-katasztrófa következtében. Hangsúlyozta, hogy a katasztrófa méretéhez és a károsultak számához képest is elenyésző a panaszok száma.
Szabó Máté ombudsman - munkájuk elismeréseként - ezüst emlékérmet adományozott Kolontár és Devecser polgármesterének, valamint Muhoray Árpádnak, az Újjáépítési Kormányzati Koordinációs Törzs parancsnokának.
A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember vesztette életét.