Természeti szempontból is fenntartható, biológiailag sokszínű parkok és más városi zöldfelületek létrehozását hivatott segíteni a Magyarországon idén induló Green City mozgalom, amely saját meghatározása szerint a "tudományos alapokon nyugvó városi zöldfelület tervezés" talaján áll.

Magyarország hatodik országként csatlakozott tavaly a 2003-ban Hollandiából kiindult európai mozgalomhoz, amelynek célja, hogy a funkcionális, gazdasági és természeti szempontokat kiegyensúlyozottan számszerűsítse a parkok és más városi zöldfelületek tervezésekor - mondta a mozgalom első hazai, budapesti konferenciája előtt újságíróknak Somorjai Tamás Zsolt, a Zöldebb Városokért Nonprofit Kft. ügyvezetője kedden.
"A természeti szempontok szinte állandóan kimaradnak, mégpedig azért, mert nincs meg az a tudás a fejekben, hogy e nélkül semmi sem fenntartható. A kizárólag funkcionális és gazdasági megfontolások alapján épített parkok mérnöki produktumok, amelyek előbb-utóbb elenyésznek, és környezetszennyezőkké válnak. A természeti szempontok figyelembevétele ráadásul jelentős anyagi megtakarításokkal is jár, például a fűtési-hűtési költségek terén" - fejtette ki.
A mozgalom a témában már rendelkezésre álló tudományos - gazdasági, pszichológiai, szociológiai, tájépítészeti és ökológiai - eredményeket összesíti, és új kutatásokat is kezdeményez. A nemzetközi tudásbázisba gyűjtött eredményeket folyamatosan eljuttatják a tervezőirodákhoz, önkormányzati döntéshozókhoz, ingatlanfejlesztőkhöz és a lakossághoz. Minderre azért van szükség, mert a városi zöldterületek minősége és mennyisége egyaránt csökkenőben van, még Hollandiában is, ez pedig az alapítók szerint annak tudható be, hogy nem számszerűsítették kellő alapossággal a parkokkal járó előnyöket.
Mint Vincze Tamás, a Green City mozgalmat Magyarországon koordináló Magyar Kertépítők Országos Szövetségének (MAKEOSZ) alelnöke előadásában kifejtette, a városi zöld felületek enyhítik a stresszbetegségeket - csökkentve az ezekkel járó egészségügyi költségeket, mérsékelve a kriminalisztikai következményeket -, javítják az ingatlanok értékesíthetőségét, valamint energia-megtakarítással is járnak. "A Green City fő törekvése visszakapcsolni a városokat az ökoszisztémába" - fogalmazott.
Somorjai Tamás Zsolt közlése szerint Magyarországon kidolgoztak egy akkreditációs pontrendszert a városi zöldfelületek komplex kiértékelésére: ha egy projekt eléri a minimális pontszámot, használhatja a Green City nevet. Egész települések is csatlakozhatnak, amennyiben minden zöld fejlesztésük megfelel a kritériumoknak.
Magyarországon eddig Nemesvámos jelentkezett saját projekttel - egy két és fél hektáros parkkal -, de az ügyvezető elmondása szerint számos más településsel is egyeztetések folynak. "Az idei az akkreditációs rendszer tesztéve" - tette hozzá.
A Green City mozgalmat az európai kertépítők szövetsége mint ernyőszervezet koordinálja, az egyes országokban pedig helyi szervezete - Magyarországon a MAKEOSZ, illetve az általa létrehozott Zöldebb Városokért Nonprofit Kft. - irányítja. A mozgalom további tagjai Hollandia, Németország, Franciaország, Anglia és Olaszország; idén várhatóan csatlakozik Svájc, és Portugáliával is folynak a tárgyalások.
Magyarországon felállt egy Green City Tanács nevű konzultációs szervezet is, amely kertészeti szervezeteket, az építészkamara tájépítészeti részlegét, egyetemeket, urbanisztikai társaságokat és önkormányzatokat tömörít.