Bizalomerősítő magyar gazdaságpolitikát és a kiigazítási folyamat stabilizálását tartja szükségesnek a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a négyes cikkely szerinti országjelentéshez kapcsolódó, szerdán közzétett igazgatótanácsi értékelésében.

Olyan gazdaságpolitika kell Magyarországon, amely megerősíti a gazdasági kormányzásba vetett bizalmat, stabilizálja a zajló kiigazítási folyamatot és megerősíti a gazdasági intézményrendszert - olvasható a dokumentumban. A valutaalap igazgatótanácsának tagjai egyetértettek abban, hogy egy olyan - az IMF-fel és más külső hitelezőkkel együttműködésben kialakított - támogatási program, amely megerősített gazdaságpolitikai alapokra épül és a hatóságok erőteljes támogatását élvezi, csökkentheti a magyar gazdaságban mutatkozó feszültségeket.
A szervezet úgy értékeli: a gazdasági kilábalás mérsékelt ütemben zajlik, és a magyar gazdaság továbbra is nagyon sebezhető. Ezen túl a gazdaságpolitikai döntések miatti aggodalom, illetve a világpiaci kockázatkerülés csökkenti a pénzpiac bizalmát. Az IMF szerint a gyengébb növekedési kilátások ellenére szükség van a költségvetési szigorításra, mivel a magyar államadósság magas és bizonytalan a finanszírozás stabilitása.
Az IMF szerint kezelni kell a beruházásokat korlátozó strukturális akadályokat, így reformok szükségesek az üzleti környezet, a versenyképesség és a munkaerő-kínálat javításához.
A pénzügyi szektorral kapcsolatosan az IMF igazgatótanácsa annak fontosságára hívja fel a figyelmet, hogy a bankok megfelelő tartalékokkal rendelkezzenek.
Az IMF legfőbb döntéshozó testülete üdvözölte a magyar hatóságok elkötelezettségét a fenntartható költségvetési politika mellett, amelyet tükröz az alkotmányos szinten rögzített adósságplafon. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy - e tekintetben - a megalakult Költségvetési Tanácsot jelentős mértékben kell erősíteni, hogy független és időszerű véleményt alkothasson a költségvetési fejleményekről.
Az IMF szerint olyan koherens adó- és kiadáspolitikára van szükség, ami csökkenti a költségvetési konszolidációnak a növekedésre gyakorolt negatív hatásait, és védi a lakosság legsebezhetőbb rétegeit.
A monetáris politikáról az igazgatótanács megjegyzi: a jegybank szigorítása az inflációs várakozások tompítása szempontjából helyénvaló. A szigorításnak a forint árfolyamára gyakorolt kedvező hatása segíti a pénzügyi szektor stabilitását is, mivel a bankok jelentős kitettséggel rendelkeznek a magas lakossági deviza-eladósodottság miatt.
Az igazgatótanács aggodalmát fejezte ki a jegybanki irányítást érintő jogszabályi változások miatt, ami "megkérdőjelezi a magyar hatóságoknak a jegybanki függetlenség elve melletti elkötelezettségét".
Az IMF helyzetértékelésében arra hívja fel a figyelmet, hogy egyre csökken a gazdasági növekedés Magyarországon, miközben az elmúlt időszak gazdaságpolitikai intézkedései negatív piaci fogadtatásra találtak.
A szervezet szerint az 1,3 százalékos 2011. évi növekedést a kivitel segítette. A valutaalap szerint a kivitel volt "a növekedés egyedüli motorja", mivel a belső fogyasztás visszaesése már második éve tart. A növekedési kilátásokat egyaránt tompítják az euróövezeti válság negatív hatásai, illetve a gazdaságpolitikai tévedések, előbbiek csökkentik a magyar kivitel felvevő piacainak keresletét.
Magyarországon a lakossági fogyasztást korlátozza a szűkülő hitelkínálat, a devizaadósság teljesítésének megugró költségei, az alacsony bérszínvonal-emelkedés, a magas munkanélküliség, illetve a fogyasztói bizalom jelentős visszaesése. Mindeközben a közép távú növekedés szempontjából kulcsfontosságú beruházások csökkennek, elsősorban a változékony szabályozói környezet miatt.
A költségvetési politikával kapcsolatban az IMF kiemeli: a kormány számos jelentős reformintézkedést jelentett be. Kifejtették: a Széll Kálmán Terv a kiadási oldallal kapcsolatban srukturális reformokat helyezett kilátásba. Más intézkedéseket ugyanakkor vitatott a piac, így a devizahitelesek megsegítését célzó lépéseket, az adótörvények, a munkaerő-piaci szabályozás változásait, a szektorális különadókat, illetve a nyugdíjrendszer második pillérének "de facto államosítását".
Az IMF igazgatótanácsa értékelésében kiemeli: a 2010-2011. évi költségvetési politika expanzív volt, miután az adócsökkentések mintegy 3 százalékponttal növelték a GDP-arányos strukturális hiányt. A 2012. évi költségvetés azonban már jelentősen szigorít a költségvetési politikán, elsősorban a Széll Kálmán Tervben foglalt intézkedések végrehajtása, az áfa-emelés, illetve a jövedéki adók emelése révén.
A valutaalap szerint 14 százalékra nőtt a nem teljesítő lakossági és üzleti hitelek aránya. Az IMF hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a magyar bankok tőkemegfelelési helyzete jóval kedvezőbb a szabályozói kritériumoknál.
Az IMF valamennyi tagállamában évente hajt végre a négyes cikkely szerinti országértékelést. Az IMF szakértői csapata az adott országban, a helyi hatóságokkal együttműködve vizsgálja a gazdaság helyzetét, ezt követően az IMF igazgatótanácsa is megtárgyalja a jelentést.