A Nemzetközi Valutaalappal (IMF), valamint az Európai Unióval folytatott magyar tárgyalásokról közölt cikket a The Times brit konzervatív napilap hétfői számában.

A felháborodás zajai visszhangoznak Brüsszeltől Washingtonig, Magyarország - akárcsak A majmok bolygója című film rabszolgái - kimondta a tiltott szót, a nemet - fogalmaz a szerző a lap vélemény oldalán szereplő írásának bevezetőjében.
Orbán Viktor nemet mondott az IMF és az EU költségvetési lefaragásokra és megszorító intézkedésekre felszólító követelésire, a képviselők összeomló fizetőeszközökről és fiskális felelőtlenségről beszélve távoztak Budapestről - mutat rá Adam LeBor, aki szerint a forint zuhant, erősödött, majd megint zuhant, az ország azonban kitart.
A lefaragások helyett a kormány adócsökkentéssel, a gazdaság kifehérítésével, valamint az üzleti környezet egyszerűsítésével akar növekedést elérni - olvasható a cikkben. Persze a 2008-ban nyújtott 20 milliárd dolláros mentőcsomag miatt az EU-nak és az IMF-nek joga van tárgyalni Magyarország pénzügyi terveiről. Magyarországnak pedig joga van "fegyvert ragadni", miután a a térség nagy része "gazdasági tarlóvá" változott az IMF segítségével az 1990-es évek elején beindult privatizáció miatt - vélekedik a szerző.
Az író szerint azonban a pénzügyeknél jelentősebb dolog forog kockán: mégpedig a nemzeti szuverenitás, különösen a kisebb országok szuverenitása. "Sorsunkat talán növekvően befolyásolják a globális pénzemberek és a multinacionális intézmények, de én nem emlékszem, hogy bárki is szavazott volna erre a folyamatra, vagy egyáltalán választást kínáltak volna" - fogalmaz.
Véleménye szerint ezek a nemzetek felett álló testületek - a kommunisták háború utáni taktikájával élve - lopva faragják a függetlenséget és a szuverenitást, míg végül senki sem veszi észre, hogy nem maradt belőlük semmi.
Most azonban valaki észrevette - írja cikkében Orbán Viktor miniszterelnökről LeBor, aki szerint a jobbközép Fidesz-kormány vezetőjét bírálatok érték a sorozatban elfogadott, és ellenzéki vélemények szerint az érintett intézmények függetlenségét sértő törvények miatt. "Budapesten most az a vicc járja, hogy a demokrácia helyét átvette a Viktokrácia" - fogalmaz a szerző. A cikk szerint ugyanakkor lehetséges, hogy épp egy "Viktátorra" van szükség az IMF-fel és az EU-val szemben.
Magyarországon a parlament elfogadta a bankadóról szóló törvényt - emlékeztet a szerző, aki szerint az európai pénzügyi körök most attól tartanak, hogy a szomszédos országok hamarosan követik a magyar példát.
A bankadó megérdemelt - vélekedik az író. Megjegyzi: Magyarország gazdasági vajúdásának jó részéért a bankok felelnek, a kölcsönök elképesztő arányát, 70 százalékát külföldi valutában, többségében svájci frankban adták ki.
Szóval éljen Magyarország, amiért szembe szállt a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval - írja a szerző. "1956-ban a magyarok felkeltek a szovjet elnyomás ellen, remélve hogy láncreakció indul be. Ez nem történt meg, de Magyarország lázadása a kapitalista despotákkal szemben ezúttal talán szikrát gyújt" - olvasható a cikk végén.