Herczog Edit (MSZP) európai parlamenti képviselő augusztus 3-án a következő, úgynevezett írásbeli választ igénylő kérdést tette fel az Európai Bizottságnak:

"2010. július 17-én megszakadtak a tárgyalások az IMF, a Bizottság, illetve a Magyar Köztársaság kormánya között az ország számára nyújtott készenléti hitelkeret 2011-es meghosszabbításáról. A sajtóhírek szerint a kormány nem mutatott fel kidolgozott, számokkal alátámasztott gazdasági programot 2011-re, ugyanakkor az ország gazdaságpolitikájába történő súlyos beavatkozásnak értékeli a felügyeleti eljárásban támasztott követelményeket.
Ismert, hogy a 2008 novemberében az Unió példás gyorsasággal megítélt 6,5 milliárd eurós hitelkerete nélkül a magyar nemzeti valuta nem vészelte volna át a gazdasági világválságot követő spekulációs támadásokat.
A tárgyalások megszakítása a deviza- és állampapírpiacok számára kedvezőtlen üzenettel bír: a bejelentést követően a forint árfolyama mélyrepülésbe kezdett mind a svájci frankkal, mind az euróval szemben, milliárdos nagyságrendű károkat okozva ezzel a jelentős hitelállománnyal rendelkező magyar lakosságnak.
Pontosan mi volt az oka a Bizottság delegációja idő előtti távozásának a magyar tárgyalóasztal mellől? Melyek azok a feltételek, amelyekkel a Bizottság újra tárgyalóasztalhoz ül a magyar kormány delegációjával?
Milyen feltételeket és eredményeket vár el a Bizottság Magyarországtól, hogy a tárgyalások folytatását követően Magyarország visszanyerje a bizalmat, és szükség esetén érvényesíthesse a 2011-ben esedékes hitelkeretet?"
A kérdésre Olli Rehn pénzügyi biztos (magyar nyelven átadott iratban) a következő választ adta:
"A küldöttség üdvözölte a kormánynak a bruttó hazai termék (GDP) 3,8 százalékát kitevő 2010-es hiánycélra vonatkozó vállalását, és méltányolta, hogy a költségvetési hiány 2010 első felében jelentkező túllépését számos korrekciós lépés követte, amelyek között jelentős bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedések is szerepeltek.
A kormány azonban nem tudott további felvilágosítással szolgálni számos, a tárgyalások idején még nyitott kérdéssel kapcsolatban. Az eddig fontolóra vett korrekciós intézkedések még mindig elmaradnak a szükséges kiigazítás mértékétől, és túlnyomó részben átmeneti jellegűek. Így a kormánynak arra vonatkozóan is fokozott erőfeszítéseket kell tennie, hogy a túlzott hiány esetén követendő eljárás kapcsán hozott (EU miniszteri) tanácsi ajánlásnak megfelelően 2011-ben - fenntartható módon - a GDP 3 százaléka alá csökkentse a hiányt. A strukturális reformok terén a leköszönő és az új kormány is végrehajtott intézkedéseket. Mindazonáltal ahelyett, hogy a távolsági tömegközlekedés területén tartós megtakarítások képzésére kerülne sor a fizetésimérleg-támogatás feltételeivel összhangban, a 2009-es szinthez képest várhatóan növekedni fog az ehhez az ágazathoz irányuló költségvetési átcsoportosítás.
A Bizottság szolgálatai aggodalmukat fejezték ki a pénzügyi szektort érintő, a GDP 0,7 százalékát kitevő adózás előtti különadóval kapcsolatban is - amelyet azóta átmeneti bevételforrásként már elrendeltek -, és felhívták a figyelmet arra, hogy a különadó ebben a formában nagyon kedvezőtlen hatással lehet az országgal kapcsolatos befektetői hangulatra és a gazdasági növekedésre. A küldöttség felszólította a hatóságokat arra, hogy vizsgálják felül e tekintetben a különadó egyes jellemzőit. Emellett a küldöttség úgy találta, hogy a számos más jogszabályt érintő ugyanezen törvény több eleme - abban a formában, ahogy a tárgyalások idején a parlament elé került - vélhetően nem felel meg az uniós jognak. A küldöttség továbbá emlékeztette a kormányt azon kötelezettségére, hogy a központi bank - és annak műveletei - számára teljes függetlenséget kell biztosítania.
A Bizottság szolgálatai, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) együtt készen állnak arra, hogy folytassák a tárgyalásokat, amikor azok a hatóságok megítélése szerint eredménnyel járnának. A 2008-ban Magyarországnak nyújtott fizetésimérleg-támogatáshoz hasonlóan, egy lehetséges utódprogramnak is a szilárd fiskális politika melletti hiteles kötelezettségvállalásokon kell alapulnia. Ez szükséges feltétel a fenntartható növekedés biztosítása és a GDP-arányos magyar adósságráta magas szintje miatti sebezhetőség csökkentése szempontjából. Ez ahhoz is elengedhetetlen, hogy a kormány teljesíthesse a túlzott hiány esetén követendő eljárás szerinti kötelezettségeit. Magyarország az egyetlen olyan tagállam, amelyre vonatkozóan 2004 óta áll fenn túlzott hiány esetén követendő eljárás, és a hiánycél teljesítésére vonatkozó határidőt eddig már két alkalommal elhalasztották."