Az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is készen áll arra, hogy folytassa Magyarországgal a tárgyalásokat, amikor azok a hatóságok megítélése szerint eredménnyel járhatnak- olvasható Olli Rehn pénzügyi EU-biztos válaszában, amelyet Herczog Editnek adott, a magyar szocialista európai parlamenti (EP-) képviselő vasárnapi közlése szerint.

Herczog még júliusban kérte az uniós végrehajtó testület állásfoglalását arról, hogy milyen feltételekkel folytatódhatnak a magyar kormány és a nemzetközi szervezetek között megszakadt tárgyalások. A magyar képviselő most úgy véli, hogy Rehn válasza világossá tette: az unió akkor tudja folytatni a tárgyalásokat, ha a kormány megtette a szükséges intézkedéseket.
Az EU pénzügyi biztosa - közölte Herczog - arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar kormány a tárgyalások idején nem tudott részletes felvilágosítással szolgálni számos, nyitott kérdéssel kapcsolatban.
"Az eddig fontolóra vett korrekciós intézkedések például még mindig elmaradnak a szükséges kiigazítás mértékétől, és túlnyomó részben átmeneti jellegűek" - ismertette Rehn válaszát az MSZP EP-képviselője. Eszerint a kormánynak arra vonatkozóan is "fokozott és hiteles erőfeszítéseket" kell tennie, hogy 2011-ben a GDP 3 százaléka alá csökkentse az államháztartás hiányát.
"A 2008-ban Magyarországnak nyújtott fizetésimérleg-támogatáshoz hasonlóan, egy lehetséges utódprogramnak is a szilárd fiskális politika melletti hiteles kötelezettségvállalásokon kell alapulnia. Ez szükséges feltétel a fenntartható növekedés biztosítása és a GDP-arányos magyar adósságráta magas szintje miatti sebezhetőség csökkentése szempontjából" - áll a válaszban.
Magyarország az egyetlen olyan uniós tagállam, amely 2004 óta áll túlzottdeficit-eljárás alatt, és a hiánycél teljesítésére vonatkozó határidőt már két ízben meghosszabbították - emlékeztetett a biztos.
Rehn mindazonáltal hozzátette: a küldöttség üdvözölte a kormánynak a bruttó hazai termék (GDP) 3,8 százalékát kitevő 2010-es hiánycélra vonatkozó vállalását, és méltányolta, hogy a költségvetési hiány 2010 első felében jelentkező túllépését számos korrekciós lépés követte, amelyek között jelentős bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedések is szerepeltek.
Az uniós biztos aggodalmát fejezte ki a pénzügyi szektor különadója miatt: felhívta a figyelmet arra, hogy a különadó ebben a formában nagyon kedvezőtlen hatással lehet az ország befektetői megítélésére, illetve a gazdasági növekedésre. Emellett az uniós küldöttség úgy találta, hogy a számos más jogszabályt érintő törvény több eleme - abban a formában, ahogyan még az EU-val és az IMF-fel folytatott tárgyalások idején a parlament elé került - vélhetően nem felel meg az uniós jognak. Az EU-küldöttség emlékeztette továbbá a magyar kormányt azon kötelezettségére, hogy a Nemzeti Bank számára teljes függetlenséget kell biztosítania - idézte fel a közlemény.
A szocialista EP-képviselő úgy véli, hogy ha a kormány betartja az EU által kialakított játékszabályokat, és nem löki félre a pénzügyi világszervezetek segítő kezét, akkor gyorsabban véget vethetne a devizahiteles családok kálváriájának. A képviselő szerint a következő száz nap feladata a befektetői bizalom visszaállítása kell legyen, mert ez a magyar családok és a magyar munkavállalók érdeke.
Herczog Edit az MTI-nek vasárnap azt is elmondta: terjedelmesebb és konkrétabb választ kapott, mint amilyet a bizottság általában szokott adni az írásbeli kérdésekre. Úgy vélte, ennek az az oka, hogy a bizottság pontosan érti: Magyarországnak szüksége van arra, hogy az unióval meg tudjon állapodni. Emellett szerinte a bizottság azt is igyekezett szem előtt tartani, hogy ne csak a kormány birtokában legyen az az információ, hogy a küldöttség pontosan miért távozott.
Hozzátette: a válasz szerinte egyértelmű abban a tekintetben, hogy az unió akkor tudja folytatni a tárgyalásokat, ha a kormány megtette a szükséges intézkedéseket.
Mint mondta, a maga részéről tovább keresi azokat az eszközöket, mivel lehet az uniót meggyőzni arról, hogy visszatérjen a tárgyalásokhoz.