Hat éve nem voltak olyan derűlátók a brit vállalatvezetők a brit gazdaság kilátásaival kapcsolatban mint most, és optimizmusukat alátámasztani látszik a karácsony másnapján kezdődött hatalmas lakossági fogyasztási hullám.

Az Ipsos MORI közvélemény-kutató cég a Financial Times megbízásából készítette el éves felmérését a FTSE-500 tőzsdeindexben szereplő nagyvállalatok igazgatóinak bevonásával. A gazdasági napilap hétfői ismertetése szerint a vizsgálat azt mutatta ki, hogy a cégvezetők 36 százaléka szerint most már javulni fog a brit gazdasági helyzet.
A tavalyi hasonló felmérés során a megkérdezettek alig 4 százaléka bízott a javulásban.
Az idei vizsgálatba bevont igazgatók 30 százaléka szerint a brit gazdaságban még további visszaesésre kell számítani. A pesszimisták száma azonban több mint kétharmadával csökkent a tavalyi hasonló felmérés eredményeihez képest, és 2003 óta most fordult elő első ízben, hogy a derűlátó brit cégvezetők aránya meghaladja a borús jövőre számítókét - írta a Financial Times.
A lap szerint ugyanakkor az igazgatók nem a kormány érdemének tartják az általuk várt élénkülést: mindössze 20 százalékuk mondta azt, hogy a gazdaságösztönző intézkedések javítják a helyzetet, 70 százalékuk viszont nem ért egyet ezzel a megállapítással.
Vezető brit gazdasági szakértők épp a hétvégén vádolták "felelőtlen és halogató", a brit adósosztályzat leminősítésének és az államadósság fenntarthatatlanná válásának kockázatával járó költségvetési politikával a brit kormányt.
A The Sunday Times című vasárnapi brit lapban megjelent közös levelükben a szerzők - köztük egyetemi gazdaságtan-professzorok, gazdaságelemző házak szakértői, illetve befektetési intézetek vezetői - "súlyos felelőtlenségnek" nevezték, hogy eddig "még vázlatos formában sem" hangzottak el meggyőző tervek a brit államháztartás strukturális hiányának csökkentésére.
Az idei brit pénzügyi évre áprilisban előterjesztett költségvetésben 12,4 százalékos GDP-arányos államháztartási deficitjóslat szerepelt, és már ez is példátlan mértékű hiány lett volna a modern brit gazdaságtörténetben. Alistair Darling brit pénzügyminiszter azonban nemrégiben még rontotta is az idei államháztartási hiányra adott hivatalos prognózist: az új előrejelzés szerint a deficit a becsült GDP-érték 12,6 százalékával lesz egyenlő.
A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja, a Standard & Poor's nemrég hatalmas globális piaci visszhangot kiváltó lépéssel stabilról leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta Nagy-Britannia - az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság - lehetséges legjobb, "AAA" szintű szuverén besorolásának kilátását, arra a véleményére hivatkozva, hogy a jelenlegi költségvetési folyamatok mellett a brit nettó államadósság középtávon elérheti a GDP-érték 100 százalékát.
A gazdaság kilátásaival kapcsolatos vállalatvezetői derűlátást mindenesetre a fogyasztók is osztják. Az Experian nevű kiskereskedelmi elemző csoport első becslése szerint a karácsony másnapján indult kiárusítási hullám 18,6 százalékkal több vásárlót vonzott a boltokba, mint tavaly; ez rekordnövekedés.
Mindazonáltal ösztönzi a költekezést az is, hogy januártól visszaáll a korábbi 17,5 százalékra az áfa-kulcs, amelyet éppen egy éve - a recesszió hatásainak enyhítése végett - a brit kormány 15 százalékra csökkentett.
Független londoni elemzők szerint a kormány hibát követ el azzal, hogy már most visszaállítja eredeti szintjére az áfát.
A Centre for Economics and Business Research (CEBR) nevű vezető londoni gazdaságelemző csoport számítása szerint az áfacsökkentés az idén 1,2 százalékkal növelte a brit háztartások elkölthető jövedelemtömegét, és ennek révén 6,8 milliárd fonttal (több mint kétezer milliárd forinttal) nőttek az idén a fogyasztási kiadások Nagy-Britanniában.
A ház fenntartja azt a már korábban is hangoztatott véleményét, hogy 2010 közepéig érvényben kellene hagyni az alacsonyabb, 15 százalékos áfát, mivel a belső kereslet még mindig túl gyenge ahhoz, hogy visszaesés nélkül elviselje az év eleji áfaemelést.
A londoni elemzői közösségben most már ugyan konszenzussá vált az a jóslat, hogy Nagy-Britanniában - utolsóként a legnagyobb fejlett ipari gazdaságok közül - az idei negyedik negyedévben megkezdődött a gazdasági növekedés, a harmadik negyedévben azonban a hivatalos statisztikai kimutatás szerint még mindig tartott a brit recesszió. Az volt a hatodik olyan negyedév egymás után, amelyben csökkent a brit gazdaság összteljesítménye.
Ilyen hosszú recesszióra még nem volt példa Nagy-Britanniában azóta, hogy a statisztikai hivatal 1955-ben elkezdte a rendszeres negyedéves GDP-kimutatások közlését.