A lakosság 80 százaléka szerint csak magunkra számíthatunk, miközben az öngondoskodást kevésbé látják megvalósíthatónak, mert nincs miből- tartalmazza a Groupama Garancia Biztosító és a TNS Hoffmann által készített reprezentatív kutatás.

A közlemény szerint 2011 nyarán az ország lakossága bizonytalan volt pénzügyi jövőjét illetően, elsősorban a középkorúak és a diplomások aggódtak: az utóbbiak életében azonban jelen van a felkészülés és a tudatosság.
A biztosítótársaság a TNS Hoffmann kutató céggel reprezentatív kutatást végzett annak érdekében, hogy felmérje a változó gazdasági környezetben a lakosság pénzügyi attitűdjét és szokásait 2011 nyarán. A nemre, korra, végzettségre és lakhelyre nézve reprezentatív kutatás szerint az ország lakosságának 80 százaléka alapjában véve bizalmatlan és borúlátó.
A fiatalabb generációk, akik még sokat tehetnének a jövőjük biztosítására, ugyanakkor úgy gondolják, hogy az öngondoskodásnak még nem jött el az ideje, ők a nyugdíjas évekre való tervezést, megtakarítást még távolinak tartják.
A kutatás eredményei alapján kevesen gondolják azt, hogy rendelkeznek annyi tartalékkal, hogy ne kelljen a jövő miatt aggódniuk.
A kutatás szerint a 15-29 év közötti fiatalok nagy része, valamint - valószínűleg a kisebb mértékű pénzügyi tudatosság miatt - az alacsony végzettségűek fele nem is tudja pontosan, hogy mit takar az öngondoskodás. Ebben a kérdéskörben a kutatás szerint a 30-39 év közöttiek a legtájékozottabbak.
Az ország lakosságának 89 százaléka szerint az öngondoskodás elsősorban a pénzről szól, ám a válaszadók 60 százaléka azzal is egyetért, hogy az öngondoskodás nem csak azt jelenti, hogy valaki pénzt tesz félre a nyugdíjas éveire, hanem megjelenik a már meglévő vagyontárgyak biztosítási védelme is, például a lakás vagy az autó biztosítása.
Az alacsony jövedelműek 89 százaléka úgy gondolja, hogy a pénzügyi öngondoskodást nem tudja megvalósítani, mert nincs miből.
A kutatás alapján az alacsony végzettségűek aggódnak a legkevésbé nyugdíjas kori megélhetésük miatt, ugyanakkor a diplomásoknál pont fordított a helyzet: 82 százalékuk tart attól, hogy a nyugdíjas éveit hogyan fogja pénzügyileg finanszírozni. A válaszadók lakhelye szerint a budapestiek körében fedezhető fel ugyanez a pénzügyi tudatosság és a jövő iránti aggodalom.
A felmérés kimutatta, minél magasabb az iskolai végzettsége valakinek, annál kevésbé hisz a jó szakma erejében. Az alacsony iskolai végzettségűek 55 százaléka gondolja úgy, hogy ha van egy jó szakmája, az elég lesz a biztonságos jövő megvalósításához, miközben a diplomások nem bíznak ennyire a végzettségük és munkahelyük erejében, s nem gondolják, hogy az egyértelmű megoldás lenne a biztos nyugdíjas évekre.
A diplomások szerint a jövőbeni anyagi biztonságuk érdekében már most félre kell tenni annyi pénzt, amennyit csak tudnak. Közel 87 százalékuk szerint már ma el kell kezdeni a jövőről való gondoskodást, s nem szabad halogatni a takarékoskodást.
Korosztály alapján leginkább a 30-49 évesek azok, aki szerint már most is félre kell tenni: 86 százalékuk vallja azt, hogy már ma tenni kell a jövő érdekében. A közlemény szerint ennek valószínűleg az is oka lehet, hogy ők abban a korban vannak, amikor már felmerül a lakásvásárlás, esetleg -csere, a családalapítás, a gyermekek jövőjéről való gondoskodás, azaz a jövőre való tervezés.
A hosszabb távú takarékoskodással kapcsolatban a diplomások 87 százaléka és a 30-49 év közöttiek 84 százaléka mondta a kutatás során, hogy már most kell azzal foglalkozni, hogy miből fogunk a jövőben megélni, azaz nem csak a közeljövő céljaira kell gondolni, hanem azt is időben fel kell mérni, hogy a távoli célokat hogyan valósítsák meg.
A fiatalok láthatóan nem aggódnak még azon, hogy mennyi lesz majd évtizedek múlva a nyugdíjuk, az ő mindennapjaikat most még más kiadások jellemzik leginkább - áll a közleményben.
A mintában megkérdezett 15-69 év közötti lakosság mindössze 16 százaléka gondolja, hogy az állam nem hagyhatja, hogy az emberek nyugdíj nélkül maradjanak, s ezért nem kell aggódni a jövő miatt.
A háztartás méretét nézve az egyedülállóak azok, akik leginkább csak magukban bíznak, míg a nagycsaládosok - azaz 3+ gyermekes családok - gondolják úgy leginkább, hogy az államnak támogatnia kell a nyugdíjasokat.
A kutatás szerint a budapestiek mondták a leginkább azt, hogy vannak megtakarításaik, és van annyi tartalékuk, hogy ne kelljen aggódniuk a jövő miatt, Igaz, még az ő körükben is viszonylag alacsony a tartalékkal rendelkezők aránya. Szintén a budapestiek értettek egyet leginkább azzal az állítással, hogy a jövőjük igenis múlik azon, hogy mennyire takarékosak most.
Az egyes pénzügyi termékek iránti bizalom leginkább a magasabb jövedelmű, a felsőfokú végzettségű és a családos lakosság körében mutatkozott meg, ők azok, akik a jövő anyagi biztonságának megteremtéséhez szívesen választanak különböző megtakarítási jellegű termékeket. Ezzel szemben az 50 év feletti és alacsony jövedelmű háztartások a pénzügyi megoldások iránt elutasítóbbak, bizalmatlanabbak.
A közlemény hivatkozik a GFK Hungária biztosításpiaci adatszolgáltatására is, amely szerint leginkább az 50 év felettiek bírnak megtakarítással, több mint 23 százalékuknak van valamilyen formában félretett pénze. Regionalitás szerint a megtakarítók leginkább Budapestről vagy nagyvárosokból kerülnek ki.
A háztartások jövedelmét vizsgálva kiderült, hogy a legmagasabb, nettó 260.000 forint jövedelem feletti háztartásoknak van leginkább megtakarításuk, 30,1 százalékuknak van spórolt pénze - áll a közleményben.