Konferenciákkal, szerenáddal és üzenetekkel köszöntötték államfők, politikusok és tisztelői 90. születésnapja alkalmából Göncz Árpádot, aki 1990-től 2000-ig volt a harmadik Magyar Köztársaság első elnöke.

A 90 éves volt köztársasági elnököt pénteken konferenciákkal és szerenáddal is köszöntötték politikustársai, tisztelői, barátai.
Az Arraiolos-csoport helsinki ülésén tartózkodó Schmitt Pál köztársasági elnök pénteken, telefonon köszöntötte Göncz Árpádot 90. születésnapja alkalmából. Kiss Norbert, a Köztársasági Elnöki Hivatal társadalmi kapcsolatokért felelős hivatalvezetője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az államfő elsősorban jó egészséget kívánt a rendszerváltás utáni első köztársasági elnöknek, emellett tolmácsolta a Finnországban zajló informális államfői tanácskozáson résztvevő Tarja Halonen finn, Andris Berzins lett, Heinz Fischer osztrák, Danilo Türk szlovén, Giorgio Napolitano olasz, Anibal Cavaco Silva portugál, és Christian Wulff német köztársasági elnök jókívánságait is.
A Republikon Intézetnek a volt köztársasági elnök tiszteletére rendezett konferenciáján Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke Göncz Árpád államfői tevékenységét úgy összegezte: "zavarba ejtően volt önmaga". Úgy élt és él jelenleg is mindenki fejében, mint nagyon kedves, laikus, civil attitűddel rendelkező értelmiségi - mondta Kósa Lajos.
Pető Iván, az SZDSZ egykori elnöke szerint a rendszerváltás óta nem volt Göncz Árpádhoz hasonló népszerűségű politikus Magyarországon. Katona Tamás egykori MDF-es politikus megfogalmazása szerint a volt államfőt börtönben lehetett tartani, "kézben kevésbé". Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki Bizottság alapítója és első elnöke tartotta a záróbeszédet.
A konferencia kezdetén lejátszották Göncz Árpád videoüzenetét, mert a volt államfő egészségi állapota miatt nem tudott részt venni a rendezvényen. Üzenetében úgy fogalmazott, nagyon örül, de meg is lepte a köszöntés, hiszen eszébe sem jutott, hogy még érdekes lehet a személye. Szólt arról is, hogy életének egyetlen szakasza sem volt rossz, hiszen még a börtönben is olyan emberek társaságában lehetett, akiket tisztelt.
Az OSA Archívum szintén konferenciát szervezett a volt államfő születésnapja tiszteletére, ahol a nap folyamán felszólalt mások mellett Kende Péter történész, Majtényi László alkotmányjogász és György Péter esztéta, Ferge Zsuzsa szociológus, Kis János filozófus és Vásárhelyi Mária szociológus.
Göncz Árpád egykori politikustársai, tisztelői a budapesti Vérhalom téren, Göncz Árpád családi háza előtt tartottak szerenáddal egybekötött köszöntést, amelyet Bródy János zenész, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció elnöke, Konrád György író, az SZDSZ alapító tagja és Kuncze Gábor, a szabad demokraták korábbi elnöke kezdeményezett. A megjelentek kezükben egy szál virággal elénekelték a Ha én rózsa volna kezdetű dalt, amit Göncz Árpád és felesége házuk erkélyén hallgatott végig, és integetéssel fogadta a köszöntését.
A nap folyamán az MSZP és az LMP közleményben köszöntötték a volt államfőt, aki családja és barátai körében ünnepelte kilencvenedik születésnapját. A családi körben tartott eseményen Göncz Árpád életútját Mécs Imre méltatta, felolvasták Várszegi Asztrik üzenetét és Václav Havel Göncz Árpádról írt sorait, míg a volt elnök művészbarátai, Koncz Zsuzsa, Érdi Tamás és Hábetler András rövid koncertet adtak.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban "GÖNCZ MŰVEK" címmel kiállítás nyílik Göncz Árpád államfő műveiből, műfordításaiból.
A volt köztársasági elnök titkárságának vezetője az MTI-vel azt tudatta, hogy Göncz Árpádnak üzenetben gratulált II. Erzsébet brit, I. János Károly spanyol uralkodó, Bronislaw Komorowski jelenlegi és Lech Walesa korábbi lengyel államfő, valamint Mário Soares, Portugália korábbi elnöke.
Göncz Árpád író, műfordító 1922. február 10-én születet Budapesten. Középiskolai tanulmányainak befejezése után 1944-ben doktori diplomát szerzett a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán. 1944-ben a Táncsics-zászlóaljban fegyveresen részt vett az ellenállásban. Politikai pályafutása 1945-ben a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártban kezdődött.
Harmincéves volt, amikor 1952-ben beiratkozott a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre, de négy év elvégzése után diplomáját nem szerezhette meg, mert 1956-ben eltávolították az intézményből. A forradalom idején a Parasztszövetségben dolgozott, majd 1956. november 4-e után bekapcsolódott az ellenállásba. Két évvel később, a Bibó-per másodrendű vádlottjaként életfogytiglani börtönre ítélték. Büntetéséből 1963-ban, amnesztiával szabadult.
Fogsága idején megtanult angolul, attól kezdve szakíróként, műfordítóként és szabadfoglalkozású íróként folytatta munkásságát, 1989. december 20-tól 1990. szeptember 11-ig az írószövetség elnöki tisztét is betöltötte. Az angol irodalom kiváló tolmácsolásáért Wheatland-díjban részesült, itthon pedig 1983-ban József Attila-díjjal ismerték el tevékenységét.
A nyolcvanas évek második felében tagja lett a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, alapító tagja a Szabad Demokraták Szövetségének és a Történelmi Igazságtétel Bizottságnak.
Az első szabad választások után az új Országgyűlés alakuló ülésén Göncz Árpád lett a házelnök, ő látta el az ideiglenes köztársasági elnöki teendőket is. A Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége megegyezése nyomán 1990. augusztus 3-án a parlament öt évre őt választotta a Magyar Köztársaság elnökévé, majd mandátumának letelte után, 1995. június 19-én újraválasztották e tisztségben.