A magyar rendszerváltás szereplőinek dolgát nehezítette, hogy történelmi okok miatt sem a konzervatívok, sem a liberálisok nem támaszkodhattak megfelelő politikai kultúrára, illetve politikai nyelvezetre- mondta Rainer M. János a Göncz Árpád volt államfő 90. születésnapja alkalmából a köztársaságról szervezett konferencián pénteken Budapesten.

Az OSA Archívum rendezvényén a történész kiemelte: 1945 után a társadalom konzervatív hagyományokkal rendelkező része tele volt haraggal az előző, pártállami rendszerrel szemben, a történelemmel való szembenézés, "a kibeszélés" azonban elmaradt. Mint közölte, a konzervativizmus és a liberalizmus "búvópatakként élt tovább" a pártállam négy és fél évtizedén keresztül, ezen "búvópatakok" feltárására kutatási programokra van szükség.
Ferge Zsuzsa szociológus arról beszélt, hogy Göncz Árpád azon kevesek közé tartozik, aki megmaradt "igazságot kereső, írástudó" politikusnak, miközben "nem hagyta, hogy a különböző politikai táborok felhasználják".
Úgy fogalmazott: Magyarország szerencséje, hogy Göncz Árpád államfőként elsőként tanácsolta, hogy a gyermekszegénység ellen tenni kell, a megindított program ellenére azonban 2009 óta folyamatosan romlik a gyermekes családok helyzete. A rosszhelyzetű kistérségekben a gyermekek kétharmada él szegénységben - mutatott rá.
Kis János filozófus arról beszélt, hogy az alaptörvény szerint a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, a magyar állam számára pedig minden polgára egyenlően fontos kell hogy legyen, a roma és a nem roma, a hívő és nem hívő, a zsidó és keresztény ember.
Kitért arra: Göncz Árpádból "megfoghatatlan és magától értetődő egyszerűség áradt", aki "1946 és 1956 plebejus levegőjét hozta magával a harmadik köztársaságba". Göncz volt az egyedüli az 1990 utáni köztársasági elnökök közül, akit a két politikai oldal megegyezésével választottak meg, a szembenálló politikai erők pedig akkor össze tudtak fogni a demokratikus alkotmány érdekében - tette hozzá.
Vásárhelyi Mária szociológus előadásában elmondta: "szembe kell nézni azzal a mentális és morális válsággal, amely a társadalom nagy részét szembeállította a liberalizmussal". Kitért arra, hogy a társadalom politikailag és szociológiailag is szétszakadt, ennek alátámasztására egyebek mellett felhozta, hogy ma Magyarországon 200 ezer gyermek éhezik, és vannak olyan vidékek, ahol a tartós munkanélküliek aránya meghaladja az 50 százalékot.
Szólt arról is, "Göncz Árpádról elhittük, hogy jobban érzi magát a nép körében, mint a protokolleseményeken", és népszerűségi indexe leköszönésekor megközelítette a 90 százalékot.
Miklósi Zoltán filozófus kiemelte: a jelenlegi legnépszerűbb politikusok mindössze a társadalom 30-40 százalékának támogatását tudják maguk mögött, ami mintegy a fele annak, amit Göncz Árpád nyert el az emberektől köztársasági elnökségének 10 éve alatt.
Véleménye szerint az 1990 utáni első három köztársasági elnök azért lehetett szélesebb körben elfogadott a társadalom körében, mert az emberek azokkal az eseményekkel kötötték őket össze, amelyek minden demokrata számára elfogadottak voltak - jegyezte meg.
Váradi Balázs közgazdász kitért arra, hogy a jelenlegi kormány az adócsökkentéssel "a gazdagok és a dolgozó felső-középosztály" pozícióját javítja, amitől "rakétaszerű növekedést" vár. Utalt arra is, hogy a kutatások szerint egy nemzetgazdaság teljesítményének növekedése vagy csökkenése nem feltétlenül jelenti egy párt politikai támogatottságának növekedését vagy csökkenését.
Az OSA Archívum szervezésében tartott konferencián a nap folyamán felszólalt mások mellett Kende Péter történész, Majtényi László alkotmányjogász és György Péter esztéta.