A globális gazdasági válság még vitathatatlanul tart, s Magyarországon sokkal kevesebb a pozitív jel, mint a világban, a költségvetési hiány kedvező alakulását követően ezúttal a külkereskedelmi mérleg és az idei gépkocsi-értékesítéssel kapcsolatos várakozások reménykeltőek.

A magyar külkereskedelmi mérleg tavaly novemberben 411 millió euró (115 milliárd forint) exporttöbbletet mutatott, ami az egyenleg 334 millió eurós (91 milliárd forintos) javulását jelenti az előző év novemberéhez képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az előzetes adatok alapján.
Tavaly az első tizenegy hónapban a külkereskedelmi mérleg 4.196 millió euró (1.185 milliárd forint) aktívumot mutatott, az egyenleg 4.434 millió euróval (1.222 milliárd forinttal) javult a 2008. január-novemberi 238 millió eurós (38 milliárd forintos) passzívumhoz viszonyítva.
Viszont az ellentmondásosságra és a negatív hatások elhúzódására szintén a KSH adatai szolgálnak alapul. Eszerint tavaly novemberben is, ahogy az első tíz hónap mindegyikében, alacsonyabb volt a vendégforgalom a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken, mint egy évvel korábban. A szálláshely-szolgáltatási piacot 2008 vége óta visszaesés jellemzi Magyarországon, a trendforduló még nem következett be - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Tavaly novemberben 1,003 millió vendégéjszakát töltöttek el a belföldi és a külföldi vendégek, ami 10,7 százalékos visszaesés 2008 novemberéhez viszonyítva.
A magyar gazdaság szereplőinek egy része már optimista: a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) a személygépjármű-, kishaszonjármű- és motorkerékpár-piac helyreállásának elindulását várja az idei év második felétől. A szervezet arra számít, hogy az idei forgalomba helyezési darabszámok elérik a 2009-es adatokat, esetleg meghaladják azokat - ismertette Erdélyi Péter, az egyesület társelnöke.
Az egyesület előrejelzése szerint az idén 65 ezer személygépjárművet helyeznek majd forgalomba, 7,9 százalékkal többet, mint 2009-ben. A becslés szerint a forgalomba helyezett kishaszonjárművek száma 3,6 százalékkal 11 ezerre nőhet az idén.
A pozitív folyamatok azonban törékenyek. A Fitch Ratings megerősítette az Egyesült Államok lehető legjobb, "AAA" szintű, stabil kilátású adósbesorolását, a "kivételes" amerikai finanszírozási és gazdasági rugalmasságra, és a dollár elsődleges globális tartalékvaluta-szerepére hivatkozva. A nemzetközi hitelminősítő elemzése szerint azonban ha az amerikai kormány nem tesz intézkedéseket az államháztartási hiány három-öt éven belüli csökkentésére, az államadósság az évtized második felére olyan szintet érhet el, ami már nyomást gyakorolna az Egyesült Államok "AAA" adósminősítésére.
A Fitch becslése szerint az amerikai államháztartási deficit tavaly a hazai össztermék (GDP) 11,4 százaléka volt, és még az idén is 11 százalék lesz.
Külföldön a kedvező hírek vannak többségben a gazdasági válsággal kapcsolatban. Így például idén 10 százalékkal nőhet az acélkereslet a világon, és a tavalyi visszaesés után ismét elérheti a 2008-as szintet. Ezt a világ negyedik számú acélgyártója, a dél-koreai POSCO alelnöke prognosztizálta. Erre tekintettel a POSCO a maga részéről idén 10 billió vonra (8,9 milliárd dollár) emeli beruházási tervét a tavaly elköltött 5 billióról. A tavalyi terv eredetileg 7,5 billió vonra szólt, de ezt a gazdasági válság miatt visszafogták.
A vártnál nagyobb lehet a gazdasági növekedés Oroszországban is, ugyanis felfelé módosította az orosz gazdaság idei első negyedévi növekedéséről szóló előrejelzését az ország egyik vezető befektetési bankja. A Renaissance Capital szerint az idei év első három hónapjában 6,7 százalékra gyorsul Oroszországban a gazdasági növekedés üteme az egy évvel korábbihoz képest. Az elemzők december 10-én kiadott előrejelzésükben 6,4 százalékos növekedést vártak, de az azóta napvilágra került makroadatok tükrében felfelé módosították az adatot. A kormány hivatalosan 5 százalékos növekedést vár az idén.
A Mercer nemzetközi személyzeti tanácsadó cég felmérése szerint a bankok többsége a vezetői prémiumok csökkentésével - egyben az alapfizetés növelésével - reagált a pénzügyi válság nyomán a nagy összegű prémiumok miatt indult felháborodási hullámra. A felmérésben világszerte 61 bank és egyéb pénzügyi szolgáltató vállalat vett részt. A vizsgálatában megkérdezett bankok 65 százaléka emelte a vezető menedzserek alapfizetését, és 88 százalékuk csökkentette a prémium és egyéb teljesítményfüggő elemek súlyát a javadalmazásban a válság kitörése óta.