Új érdekegyeztető tanács alakulhat a versenyszférában Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke szerint.

"Munkaadói és munkavállalói oldalon már egyezség van egy új érdekegyeztetés létrehozásáról a versenyszférában", így megalakulna az Országos Versenyszféra Érdekegyeztető Tanács (OVÉT) - mondta Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.
Gaskó István hangsúlyozta, hogy a fórumot az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) mintájára hoznák létre; az OVÉT létrejöttét munkaadói oldalról a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), szakszervezeti oldalról pedig a LIGA mellett a Munkástanácsok támogatja.
Hozzáfűzte, hogy várják a versenyszféra több szakszervezeti szövetsége, és a korábbi OÉT másik hét munkaadói szervezetének csatlakozását is, a kormány pedig szavai szerint "latolgatja" hogy tagként lépjen-e be, vagy egyéb formában. A kabinettől a végleges válaszra várnak.
A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) - amely jövő héten tartja alakuló ülését - a LIGA elnöke szerint nem alkalmas a munka világát érintően valódi érdekegyeztetésre, ráadásul a kormány nem tagként van jelen benne.
Gaskó István beszélt arról is, hogy múlt pénteken kapták kézhez a Nemzetgazdasági Minisztériumtól (NGM) a Munka törvénykönyvének (Mt.) újabb tervezetét, amelyet a tárca azután készített el, hogy a munkaadókkal és a munkavállalókkal egyeztetett a vitatott pontokról.
A LIGA elnöke szerint bár történt előrelépés az előző tervezethez képest, de összességében elfogadhatatlannak nevezte a második tervezetet is, különösen annak kollektív jogokat érintő részét.
Hangsúlyozta: mindent elkövetnek annak érdekében, hogy az érdekképviseletei jogosultságok az Európai Unió és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szabályaival összhangba kerüljenek. Nem fogadható el a munkaidő-kedvezmény mértékére, valamint a szakszervezeti tisztségviselő védelmére tett javaslat sem, mert utóbbi jelentősen enyhíti a jogi védelmet, és elfogadhatatlan a LIGA szerint a szakszervezetek működésének feltételeit biztosító paragrafusok kihagyása is - mondta az elnök.
Hozzátette: továbbra is tárgyalni szeretnének a vitatott pontokról az NGM-mel, kifogásaikat már jelezték a tárcának, és ígéretet kaptak a további tárgyalásra. Gaskó István kiemelte, hogy a tiltakozó akciók szervezésétől továbbra sem állnak el, fenntartják a készültséget, és november 4-én tiltakozó akciósorozatot kezdenek.
Az új tervezetről elmondta: fontos előrelépés, hogy a személyhez fűződő jogok védelmének szabályozása garantálni fogja, hogy a munkavállalót csak a munkavégzéssel kapcsolatos magatartása körében lehet megfigyelni. Úgy vélekedett ugyanakkor, hogy a munkáltatói ellenőrzés lehetősége továbbra is túl tág.
Kiemelte, hogy a felmondás okának bizonyítására vonatkozó javaslatukat "korrektül átvezették", így a munkáltatói felmondás indokának valóságát, okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania.
A védett korról ugyancsak azt mondta, teljesült a megállapodás, tehát a nyugdíj előtt állók munkaviszonya biztonságosabbá válik, de a LIGA szerint ezt valamilyen ösztönző rendszerrel - például munkaadói járulékkedvezménnyel - kell alátámasztani, hogy a munkáltatónak is érdeke legyen az ilyen munkavállalók foglalkoztatása, ne keressenek kiskapukat.
A LIGA pozitívan értékeli azt is, hogy a szabadságok kiadása, mértéke visszaállt, ugyanakkor a tárgyévi szabadság következő év végéig történő átvitelét azzal a szabályozással egészítenék ki, hogy az csak kifejezetten a munkavállaló kérésére történhessen - mondta az elnök.
Gaskó István ugyancsak fontos lépésként értékelte, hogy kompromisszum született a túlmunka kapcsán. Az eredeti NGM tervezetben szereplő 300 óra 250 órára csökkent az új tervezetben azokon a munkahelyeken, ahol nincs kollektív szerződés, (ahol van, ott továbbra is 300 óra marad a plafon), ez több mint a jelenlegi 200 óra, de a szakszervezet szerint ez elfogadható kompromisszum volt.
A felek a tárgyalások során egyetértettek abban, hogy a Munka törvénykönyvének módosítása nem okozhatja a keresetek csökkenését, és ennek megfelelően az új tervezet szerint megmarad a műszakpótlék, mértéke pedig közelít az eddigi átlagos mértékhez - emelte ki Gaskó István. Hozzáfűzte: délutáni pótlék megszűnik, de az ebből adódó keresetcsökkenést kompenzálni kell, ennek technikáját jelenleg dolgozzák ki.
Pozitívumnak nevezte, hogy az új NGM-javaslat elvetette a teljes kártérítés főszabályként való alkalmazását. Ugyanakkor a megállapodással ellentétes, hogy a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló nyolc havi távolléti díjának összegét; szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén viszont a teljes kárt kell megtéríteni (a tervezet nem tisztázza, de feltehetőleg akkor súlyosan gondatlan a károkozás, ha a munkavállaló látja magatartása következményeinek a lehetőségét, de könnyelműen bízik azok elmaradásában). Ezzel a kollektív szerződés szerepe is gyengülhet - mondta Gaskó István.
Hozzáfűzte: előrelépés az az új elem, hogy a bíróság a munkavállalót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti.