A magyar hatalom nyugtalanítja az európaiakat felirattal a címlapján jelent meg szerdán a La Croix című napilap. Az Európai Unió soros magyar elnöksége kapcsán a francia katolikus újság három oldalon összesen hét írásban foglalkozott a vitatott médiatörvénnyel.

A lap szerint az Európai Bizottság nem rejti véka alá, hogy a törvény nem áll összhangban az európai joggal, de a várható vizsgálat kizárólag jogi szempontú lesz, és az esetleges módosítások kevéssé fogják érinteni a tartalmi kérdéseket. A magyar uniós elnökség idején az Európai Bizottság nem hajlandó semmilyen olyan frontális szembenállásra Budapesttel, mint amilyen a romák kiutasítása esetén történt Párizzsal, vagyis "a magyarországi jogállam ügyében nem lesz per Brüsszelben" - hangsúlyozta a La Croix.
A lap véleményrovatában Alfred Grosser francia-német szociológus, politológus "aljasnak" minősítette a médiatörvényt, amiért az a hatalom kezében lévő nemzeti hatóságra bízta a közrádiók és -televíziók által használható információk monopóliumát. Ez a hatóság ellenőrzi a tartalmakat és pénzbírságot szabhat ki, médiumokat zárathat be - jegyezte meg a szerző. Azt is kifogásolta, hogy a hatóság elnökét kilenc évre nevezték ki: ha ugyanis Orbán Viktor elveszti a kétharmados többségét, a médiahatóság vezetője attól még a helyén marad. "Jó lenne, ha az Európai Bizottság, ahogy az jogában áll, szankciókat foganatosítana Magyarország ellen, még akkor is, ha éppen ez az ország az Európai Unió soros elnöke" - írta Grosser.
A lap Budapestre kiküldött tudósítója, Francois D,Alancon szerint furcsa hangulat uralkodik jelenleg Budapesten. A jobb és baloldal, a "fasiszták" és a "kommunisták", a "patrióták" és a "hazaárulók" közti állandó háborúskodás miatti megosztottság jelképének tekinthető a várost átszelő Duna.
A lap megítélése szerint a vitatott médiatörvény csak az egyik legutóbbi lépése a végrehajtó hatalom megszilárdítását célzó intézkedéssorozatnak, amelyet "valóságos törvényhozási tornádó" előzött meg az Alkotmánybíróság jogkörének csökkentésével, a közszférában dolgozók indoklás nélküli elbocsátásának lehetővé tételével, a Költségvetési Tanács megszüntetésével, valamint a magánnyugdíj-pénztárak államosításával.
A La Croix szerint a köztársasági elnöki tisztségtől a legfőbb ügyészig minden kulcspozíciót a Fideszhez közel álló személyek foglaltak el. Az ellenállás utolsó szigetének nevezte a lap Simor Andrást, a jegybank elnökét.
Márciusban pedig az új alkotmányról kezd vitát a parlament, amelynek értelmében a határon túli magyarok választójoghoz juthatnak Magyarországon. Ez egy újabb eszköz a Fidesz választói bázisának megerősítéséhez - véli a lap.

Horváth Gábor, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese szerint a kormány célja a teljes ellenőrzés, a hatalom megszilárdítása és annak megtartása minél hosszabb időre. Orbán 2002 óta két tv-csatornával, két rádióval, napi- és hetilapokkal egy teljes médiabirodalmat épített ki, amelynek közvetve vagy közvetlenül a Fideszhez közel álló személyiségek a tulajdonosai - mondta az újságíró a lapnak.
A Ringier svájci médiacsoporthoz tartozó napilap a La Croix szerint már érzi a nyomásgyakorlást: a legnagyobb magyar bank, az OTP azzal fenyegette meg, hogy megvonja tőle a hirdetést, miután a pénzintézet vezetőjének, Csányi Sándornak - aki Orbán támogatásával lett a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke - felkerült a lap honlapjára egy telefonbeszélgetése.
Csermely Péter, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese szerint viszont "túlzó és érthetetlen a médiatörvény miatti hisztéria". Véleménye szerint a nyolcévnyi szocialista kormányzás után véget kell vetni a rendetlenségnek és új alapokon kell újjáépíteni az országot.
A lap ismerteti a kormányzat álláspontját, amely türelmet kér ahhoz, hogy kiderüljön, hogyan működik a törvény a gyakorlatban. Idézi Nagy Anna kormányszóvivőt, aki magyarellenes előítéletnek és sztereotípiáknak minősítette a kritikákat.
A La Croix idéz Kornai Jánosnak a Népszabadságban megjelent írásából is, amely szerint Magyarország autokráciává vált.
A lap tudósítója szerint az etatista gazdaságpolitikát és a konzervatív ideológiát társító Orbán Viktor jövője a gazdaság területén fog eldőlni a februárban bejelentésre kerülő megszorító intézkedések alapján, amelyekre az ország eladósodottsága miatt van szükség. "Ez lesz az igazi teszt" Orbán számára, aki akár el is veszítheti a választóinak a bizalmát.