Visszavonták Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány díjait és Kertész Ákos író díszpolgári címét a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén. A képviselők döntöttek a szociális intézmények térítési díjairól és a CET-beruházásról is.

A képviselők hosszas vitát folytattak Kertész Ákos díszpolgári címének, valamint Gergényi Péter díjainak visszavonásáról. Kertész Ákos díszpolgári címének visszavonását a Fidesz-KDNP-frakció négy képviselője - Németh Zoltán, Németh Szilárd, Raduly József és Velkey György - kezdeményezte.
Németh Zoltán frakcióvezető az ülés előtt az előterjesztést indokolva azt mondta az MTI-nek: "Kertész Ákos nem méltó arra, hogy továbbra is a főváros díszpolgára maradjon, érdemtelenné és méltatlanná vált azon magyargyalázó kijelentései után", amelyeket az Amerikai Népszavában megjelentetett.
Horváth Csaba MSZP-frakcióvezető szerint a javaslat a Rákosi-korszakot idézi. György István (Fidesz-KDNP) főpolgármester-helyettes azt mondta, az, hogy valaki művészként kap egy kitüntetést, egy adott közösség megbecsülését jelenti, de arra méltatlanná is lehet válni.
A cím megvonásáról szóló előterjesztést végül 20 igen, 9 nem és 2 tartózkodó szavazattal fogadta el a testület. A Fidesz-KDNP- és Jobbik-frakció igennel, az MSZP-frakció és Kaltenbach Jenő, az LMP frakcióvezetője nemmel szavazott, míg a másik két LMP-s képviselő tartózkodott.
Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány 2006 novemberében Budapest-díjat kapott, illetve a Főváros Közbiztonságáért elismerésben részesült. A mostani határozattal ezeket vonták vissza tőle. Németh Zoltán úgy fogalmazott, a Fidesz-frakció azért szavazza meg az előterjesztést, mert nincs rá ok, amiért ezt ne kellene megtenniük.
Molnár Gyula (MSZP) az előterjesztés vitájában érdekesnek nevezte, hogy a Jobbikkal "nyújtatták be" a javaslatot, és azt is, hogy bírósági ítélet előtt "kimondják a verdiktet" Gergényi Péter felett. Frakciótársa, Bihary Gábor azt mondta, hogy a 2006-os események során a "csőcselék" tört-zúzott Budapest utcáin, és ezért senki nem kapott letöltendő büntetést. Mindent felróni annak, aki ettől akarta megvédeni a fővárost, elfogadhatatlan - tette hozzá.
A képviselők 19 igen szavazattal, az MSZP 8 nem voksa ellenében fogadták el volt budapesti rendőrfőkapitány díjainak visszavonásáról szóló előterjesztést. A Városháza jogászai vizsgálják, van-e mód az elismerésekkel járó pénzbeni juttatás visszaszerzésére is.
A közgyűlés döntött a fővárosi szociális intézmények térítési díjairól is, az árak négy százalékkal emelkednek. Szentes Tamás (Fidesz) egészségügyért és szociális területért felelős főpolgármester-helyettes az intézmények működőképességének megőrzésével és jogszabály-módosításokkal indokolta az előterjesztést.
Zárt ülésen tárgyalta a közgyűlés a CET kulturális központ szerződésbontásának ügyét. A beruházó Porto Invesment ugyanis augusztus 31-én a főváros súlyos szerződésszegéseire hivatkozva felbontotta a két fél között lévő szolgáltatási szerződést. A közgyűlés szerdai ülésén felhatalmazták Tarlós István (Fidesz-KDNP) főpolgármestert, tegye meg a jogi lépéseket annak érdekében, hogy a szerződés megszüntetéséből eredő igényeket peren kívül vagy per útján érvényesítsék. A Duna-parti Közraktáraknál létrehozott mintegy 27 ezer négyzetméteres komplexum kialakítását 2010 augusztusában kellett volna befejezni.
Nyolc Pest megyei önkéntes tűzoltó-egyesület működésének támogatásáról is szavaztak a képviselők. Az elfogadott javaslat szerint a nyolc egyesület a következő: a pilisvörösvári, a pilisborosjenői, a pilisszentiváni, a solymári, a nagykovácsi, a perbáli, a gyáli és a felsőpakonyi, összesen 6 millió forintot kapnak.
A közgyűlés döntésének értelmében ötletpályázatot írnak ki a fővárosi Duna-part hasznosítására. Hutiray Gyula városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes előterjesztésében hangsúlyozta, Budapest fejlődésének újjászervezését a Duna felől kell megkezdeni, meg kell fordítani azt a folyamatot, amelyben a Duna nem a városrészek "éltető ütőere", hanem kényszerű határa lett.
Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója a szavazás után az MTI-nek azt mondta, az, hogy a közterületet funkcionálisan hogyan használják fel, legalább annyira közlekedési, mint építészeti feladat. Korábban az ötletpályázatok amiatt nem valósultak meg, mert nem engedélyezték a terveket, mivel jogszabályokba ütköztek.
A közgyűlés előtt a pártok sajtótájékoztatón fejtették ki álláspontjukat. Horváth Csaba frakcióvezető szerint minden budapesti polgárnak havi 40 ezer forint, azaz évente csaknem 500 ezer forint megszorítással kell számolnia. Szavai szerint a kormány a költségvetési szakadék betöltését több száz milliárd forint budapesti vagyon "lenyúlásával" akarja megoldani, ezzel azonban tönkreteszik Budapestet.
A Jobbik magasnak tartja a térítésidíj-növekedésének mértékét a szociális intézményeknél. Staudt Gábor, a párt budapesti elnöke azt mondta: presztízsberuházásokra, "a csillogásra", vagy azokra a nagy tervekre mindig van pénz, amelyek "nem a szegény embereket, hanem a gazdagokat segítik".
Az LMP szerint arra van pénz, hogy 500 milliót kifizessenek végkielégítésekre, miközben megszüntetnek 83 álláshelyet, miközben azt mondják, hogy az oktatás stratégiai ágazat. Kaltenbach Jenő frakcióvezető szavai szerint nincs oktatási stratégia, nincs munkaterve a szakbizottságnak, nincs elképzelés arról, hogy Budapest mit kezd a rendszerrel, és az állam államosítani akar