Őrizetbe vettek három embert a moszkvai kereskedelmi képviselet értékesítésével összefüggésben kedden különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanúja miatt- erősítette meg a Központi Nyomozó Főügyészség az MTI értesülését.

A Központi Nyomozó Főügyészség előállította, majd gyanúsítottként hallgatta ki T. Miklóst, az MNV Zrt. korábbi vezérigazgatóját, F. Mártát, a Külügyminisztérium egykori államtitkárát, valamint Sz. Árpádot, volt moszkvai magyar nagykövetet - írták a közleményben, hozzátéve: ugyancsak kedden házkutatást tartottak az említett gyanúsítottak lakásában, amelyekben több bizonyítékot is lefoglaltak. Mindhárom gyanúsítottat őrizetbe vették.
Horváthné Fekszi Márta volt államtitkár és Székely Árpád egykori moszkvai magyar nagykövet panaszt jelentett be a házkutatási és az őrizetbe vételi határozatok, valamint a gyanú közlése ellen, míg Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. korábbi vezérigazgatója a gyanú közlése és az őrizetbe vételi határozat ellen élt panasszal.
A közlemény szerint a gyanúsítottak vallomást tettek, s tagadták a terhükre rótt bűncselekmény elkövetését.
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt 2009. november 30-a óta nyomoznak a moszkvai kereskedelmi képviselet 2008-ban történt értékesítésével összefüggésben. A nyomozást a főügyészség - az Állami Számvevőszék erre vonatkozó vizsgálati megállapításai nyomán - hivatalból rendelte el.
Mint írták, a megalapozott gyanú lényege szerint a moszkvai magyar nagykövet - a Külügyminisztérium mint vagyonkezelő nevében eljárva - érvényes felhatalmazás hiányában, a vagyonkezelésre vonatkozó jogszabályok megkerülésével 2008. március 14-én szerződést írt alá egy ismeretlen tulajdonosi hátterű, külföldi bejegyzésű társaság képviselőjével a magyar állam tulajdonát képező és a külügyi tárca vagyonkezelésében lévő moszkvai kereskedelmi képviselet ingatlanjának elidegenítéséről. A szerződés 23,6 millió amerikai dollár vételárat tartalmazott, amely jelentősen alacsonyabb az ingatlan moszkvai piaci forgalmi értékénél.
A vevő cég közvetlenül a szerződéskötést követően a vételárból 21,3 millió dollárt átutalt a magyar állam részére, ezt az összeget az MNV Zrt. értékesítési bevételi számláján írták jóvá, és 3,5 milliárd forintra konvertálták át.
A közlemény szerint a jogszerűtlenül megkötött, előnytelen szerződésről mind F. Márta, a Külügyminisztérium államtitkára, mind pedig T. Miklós, az MNV Zrt. vezérigazgatója tudomással bírt, ennek ellenére azt a látszatot igyekeztek kelteni, hogy az értékesítés még nem történt meg. F. Márta kezdeményezésére - egy, a moszkvai magyar nagykövet által bizalmas úton, 2008 júniusában beszerzett, formailag és tartalmilag is hiányos, 19,9 millió dollárról szóló értékbecslésre hivatkozással - az MNV Zrt. előkészítette és a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács jóváhagyta az állami vagyonelem zártkörű pályázaton történő értékesítését. Mindezzel az érintetteknek az volt a céljuk, hogy a már értékesített ingatlanról utólag elkészüljenek a törvényeknek megfelelő okiratok.
A benyújtott pályázatokból a nagykövet azon cég 21,3 millió dolláros vételárajánlatát fogadta el nyertesnek, amellyel már 2008 márciusában 23,6 millió dollár összegre adásvételi szerződést kötött. E pályázó - egyben korábbi vevő - céggel a nagykövet 2008. november 5-ei dátummal kötötte meg a korábbi szerződéshez képest 2,3 millió dollárral kisebb összegre a szerződést. A szerződés kapcsán a már 2008 márciusában átutalt 21,3 millió dollárt fogadták el teljesítésként.
A főügyészség közleménye szerint önmagában a márciusi és novemberi árfolyam-különbözet is 742 millió forint veszteséget eredményezett, ha ugyanis a 21,3 millió dollárt nem márciusban, hanem a novemberi szerződés után konvertálják forintra, mindez az átváltásnál - a márciusi 3,5 milliárdos konvertáláshoz képest - több mint 4,2 milliárd forintot jelentett volna.
Az ügyben szereplő ingatlan valós piaci értéke - a nyomozás során bevont és a helyszínen széles körű vizsgálatot végző igazságügyi szakértő véleménye alapján - 52 millió dollár, amely 30,7 millió dollárral (mintegy 6 milliárd 150 millió forinttal) haladja meg a 2008 novemberében megkötött szerződésben kikötött vételárat.
Kitértek arra, hogy a Gazdasági Minisztérium által még 1991-ben megrendelt értékbecslés is már lényegesen magasabb értéket (2,5 milliárd forintot, akkori árfolyamon 33,4 millió dollárt) állapított meg az ingatlant 2008-as értékesítési összegeként.
A gyanúsítottak cselekménye - amelyet a főügyészség szerint T. Miklós tettesként, míg F. Márta és Sz. Árpád bűnsegédként követett el - az árfolyamveszteségre is figyelemmel a magyar államnak összesen csaknem 7 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott - áll a közleményben.