Szabó Loránd, Dombóvár független polgármestere felbujtóként sikkasztást követett el a Kúria jogerős, harmadfokú keddi ítélete szerint. A Kúria- helybenhagyva a Pécsi Ítélőtábla másodfokú határozatát- két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Szabó Lorándot.

A Kúria a másodfokú határozatot annyiban változtatta meg, hogy Szabó Loránd nem sikkasztóként, hanem felbujtóként követte el a bűncselekményt. A bíróság továbbá "előzetes mentesítést" adott Szabó Lorándnak. Ez azt jelenti, hogy nem számít büntetett előéletűnek, és megőrizheti polgármesteri tisztségét.
A Kúria ítélete szerint Szabó Loránd azzal követte el a sikkasztást, hogy 2003-ban és 2004-ben több alkalommal képviselő-testületi felhatalmazás nélkül utasította a hivatal pénzügyi irodájának vezetőjét, hogy 211 millió forintot utaljon át többségi önkormányzati tulajdonú cégeknek pályázati önerő igazolására. A pénzt a cégek később visszautalták az önkormányzatnak.
A Kúria minden más tekintetben helybenhagyta a másodfokú bíróság ítéletét. Az ítélőtábla korábban hivatali visszaélés miatt elmarasztalta, és 750 ezer forintos pénzbüntetést szabott ki Szabó Lorándra, mert 2009 márciusában egy fideszes önkormányzati képviselőnek tanácsnoki állást és pénzt ajánlott azért, hogy álljon el egy ellene indított rágalmazási pertől.
A táblabíróság szerint a tanácsnoki állás felajánlásával a vádlott a magánérdekeit helyezte előtérbe, ezért követett el hivatali visszaélést. A bíróság szerint Szabó Loránd vesztegetést nem követett el a pénz felajánlásával, mert egy magánvádas eljárás keretében a jóvátételre irányuló megállapodás és az ahhoz vezető egyezkedés nem jogellenes.
A Kúria mostani ítélete előtt az ügyészség a szabadságvesztés időtartamának meghosszabbítását és a próbaidő mellőzését indítványozta, valamint azt, hogy a közügyek gyakorlásától is tiltsa el a polgármesterként tevékenykedő Szabó Lorándot.
A ügyészség szerint a polgármesternek tisztában kellette lennie azzal, milyen korlátai vannak "a pénzügyek kezelésében", így tudnia kellett, hogy nincs jogosultsága ekkora összegek átutaltatására. Az ügyészség szerint a polgármester visszaélt a polgárok bizalmával, amikor sajátjaként rendelkezett az önkormányzati pénzekkel.
A védő Szabó Loránd felmentését kérte arra hivatkozva, hogy nem követett el sikkasztást, hiszen az átutalt pénzeket az önkormányzati cégek egy-két napon belül vissza is utalták. Az ügyvéd arra mutatott rá, hogy a polgármester Dombóvár érdekében cselekedett, hiszen nem volt idő a képviselő-testület összehívására, amikor a pályázatokhoz szükséges önerőt igazolni kellett az önkormányzati cégek számláján.
A védelem álláspontja szerint a polgármester éppen akkor követett volna el "bűnt", ha nem teszi meg a szükséges lépéseket, mert akkor nem tudták volna fejleszteni a helyi gyógyfürdőt, és a városban lakók, köztük a szállásadók elestek volna idegenforgalmi bevételektől.
Szabó Loránd az utolsó szó jogán azt mondta, a dombóváriak felmentő ítéleteként vette, hogy 2010 októberében újraválasztották polgármesternek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy sikkasztást akkor követett volna el, ha az önkormányzatnak kára keletkezik, neki pedig előnye. Hozzátette: éppen fordítva történt; a város a beruházással jól járt, miközben a vele szemben indult eljárás miatt őt érte kár, a családját pedig megviselték a történtek.
Szabó Loránd 2002-től 2006-ig függetlenként, 2006 és 2009 között az MSZP és az SZDSZ támogatásával volt Dombóvár polgármestere. 2009 júniusában egy ellene indított rágalmazási per kapcsán lemondott a tisztségről. 2010. október 3-án ismét függetlenként választották Dombóvár polgármesterévé.