2010-06-08 11:28:54
Európai Bíróság: érvényes a barangolásról szóló uniós rendelet
Jogszerű és érvényes a barangolásról (roaming) szóló uniós rendelet, a közösségnek joga volt arra, hogy a belső piac érdekében korlátokat írjon elő a mobiltelefon-szolgáltatók által a barangolásos hívásokért felszámított árakkal kapcsolatban- mondta ki kedden közzétett ítéletében a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság.
Brüsszel, 2010. június 8., kedd (MTI)
A bíróság döntésével elutasította négy európai szolgáltató ezzel ellentétes álláspontját.
A barangolásról szóló rendelet rögzíti, hogy a mobiltelefon-szolgáltatók milyen legmagasabb árat számíthatnak fel a felhasználó által a saját hálózatán kívül fogadott, illetve kezdeményezett, úgynevezett barangolásos beszédhívásokért. A rendeletet azon uniós cikkely alapján fogadták el, amely lehetővé teszi, hogy a közösség jogszabályt alkosson "a tagállamok jogának közelítése céljából a belső piac fokozatos létrehozásának, illetve működésének akadályozására alkalmas eltérések vagy esetleges eltérések esetén".
A rendeletnek eredetileg ez év június 30-án kellett volna hatályát vesztenie. Tavaly júniusban azonban 2012. június 30-ig meghosszabbították a rendelet érvényességét, és egyúttal kiterjesztették az árplafont az SMS-ekre, valamint az adatátviteli szolgáltatásokra is.
Négy nagy európai mobiltelefon-szolgáltató, a Vodafone, a Telefónica O2, a T-Mobile és az Orange azonban megkérdőjelezte a barangolásról szóló rendelet érvényességét Anglia és Wales főbírósága előtt. E bíróság azzal a kérdéssel fordult az Európai Bírósághoz, hogy a közösség rendelkezett-e hatáskörrel a rendelet elfogadására, illetve, hogy a közösségi jogalkotó a legmagasabb kiskereskedelmi árak meghatározásával nem sértette-e meg az arányosság, illetve a szubszidiaritás elvét.
A luxembourgi testület megállapította, hogy a rendelet célja a belső piac működési feltételeinek javítása volt, így azt el lehetett fogadni. A rendelet elfogadásának idején a nemzetközi barangolási szolgáltatások kiskereskedelmi árának szintje magas volt, a költségek és az árak közötti kapcsolat pedig nem tükrözte a piaci versenyt.
Az arányosság követelményét illetően az Európai Bíróság úgy foglalt állást, hogy a kiskereskedelmi díjkorlátok alkalmasak és szükségesek ahhoz, hogy megvédjék a fogyasztókat a magas árszinttel szemben.
A szubszidiaritás elve értelmében a közösség csak akkor járhat el, ha ugyanazt a célkitűzést a tagállamok nem tudják saját maguk kielégítően megvalósítani. Az Európai Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a belső piac zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében közösségi szintű megközelítésre volt szükség.
|
