Európa szellemi egységét, valamint a nemzetközi tudományos és oktatási együttműködés fontosságát hangsúlyozta a lengyel és a német államfő kedden Wroclawban, az ottani állami egyetem fennállásának 200. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.

A jubileumi találkozóra meghívást kapott Viktor Janukovics ukrán elnök is, aki azonban csak többórás késéssel érkezett meg az alsó-sziléziai vajdasági székvárosba a wroclawi repülőtérre telepedett sűrű köd miatt, és ezért a jubileumi ünnepségen nem tudott részt venni.
Bronislaw Komorowski lengyel és Christian Wulff német elnök megkoszorúzták a náci üldözés áldozatául esett lengyel professzorok emlékművét, majd részt vettek az egyetem dísztermében rendezett jubileumi ünnepségen.
Komorowski beszédében a wroclawi egyetemet Európa szellemi egysége jelképének nevezte. Az intézmény arról tanúskodik - mondta -, hogy Európa szellemi gazdagsága nem teljes a kelet-európai népek, s köztük különösen Ukrajna nélkül. Emlékeztetett, hogy ez a felsőoktatási intézmény egyesíti magában a lembergi (a mai ukrajnai Lviv) egyetem és a második világháború előtti Breslau (a mai Wroclaw) német egyetemének legszebb hagyományait, a multikulturalizmus szellemét, amelyet az egyesülő Európában is őrizni akar.
Wulff beszédében felelevenítette, hogy a breslaui volt az első német nyelvű egyetem, amelyen katolikus és evangélikus teológiát egyaránt oktattak. Szavai szerint a wroclawi egyetem az európai együttműködés szép példája és a tudományos tapasztalatcsere a német-lengyel kapcsolatok egyik pillére.
III. Frigyes Vilmos porosz király rendeletére 1811. augusztus 3-án egyesítették az akkori breslaui jezsuita Leopold (Lipót) Akadémiát és az 1506-ban alapított odera-frankfurti egyetemet, a Viadrinát. Így jött létre a wroclawi egyetem öt - filozófiai, humán- és természettudományos tárgyakat oktató - fakultással.
Az 1945-ben földig rombolt Breslau egyetemét Lembergből érkezett lengyel professzorok alapították újra.
A Janukoviccsal tartott háromoldalú találkozó megfigyelők szerint fagyos légkörben zajlik, miután aznap az ukrán parlament elutasította azt a törvénymódosítást, amely lehetővé tette volna az első fokon elítélt Julija Timosenko volt ukrán kormányfő szabadlábra helyezését. Bár a módosítást Janukovics javasolta, pártja a parlamentben ellene szavazott. Az ukrán elnök néhány hónapja még azt ígérte az Európai Uniónak, hogy megoldást találnak a Timosenko-per lezárására.
A háromoldalú találkozón előzetes közlés szerint napirendre kerül az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási szerződés ügye is, amelynek decemberre tervezett aláírása veszélybe került a Timosenko elleni eljárás miatt.