A globális felzárkózó térségen belül a tágabb értelemben vett Közép-Kelet-Európa a legsebezhetőbb az euróövezeti adósságválság pénzügyi járványától, és e járvány a bankszektorok közötti finanszírozási csatornákon terjedhet át a "legrobbanékonyabb" ütemben a térségre, amelynek gazdaságait a tulajdonos bankoktól érkező finanszírozás hirtelen megvonása mély recesszióba döntheti- vélekedtek keddi helyzetértékelésükben londoni felzárkózó piaci elemzők.

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó térségi közgazdászai befektetőknek összeállított új negyedéves áttekintésükben közölték, hogy változatlanul az euróövezet felbomlására számítanak, és azt valószínűsítik, hogy az első távozó ország - a legnagyobb valószínűséggel Görögország - már az idén elhagyja a valutauniót.
A ház szerint az eurójegybank (EKB) által elindított hosszú távú refinanszírozási művelet - amelynek keretében az euróövezeti bankok alacsony kamatra vehetnek fel likviditáspótló hiteleket az EKB-tól - csökkentette annak a kockázatát, hogy a valutauniós pénzintézetek hirtelen leépítik térségi kitettségeiket, de a fokozatos leépítés kockázata változatlanul fennáll.
A Capital Economics ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy a közép-kelet-európai országok zömének bankrendszereiben a kinnlevőség-betétállomány ráta jóval 100 százalék felett jár, ami azt jelenti, hogy a nyugat-európai bankok helyi érdekeltségei a tulajdonos bankok kölcsöneiből finanszírozzák hitelkihelyezéseik jelentős hányadát.
A Capital Economics elemzőinek erre alapuló becslése szerint ha az euróövezeti tulajdonos bankok három év alatt például egyharmadával csökkentik térségi érdekeltségeik finanszírozását, az Magyarországon, Bulgáriában, Romániában és Horvátországban a hitelkiáramlás bővülési ütemét évente 2 százalékponttal vagy ennél is nagyobb mértékben fogná vissza, és ez hozzávetőleg fél százalékponttal lassíthatná az éves GDP-növekedési ütemeket ezekben az országokban.
Mivel azonban a cég azzal számol, hogy az euróövezeti válság végül a valutaunió "széttöredezéséhez" vezet, ebben a helyzetben "egyáltalán nem lenne bölcs dolog" kizárni annak lehetőségét sem, hogy Nyugat-Európa teljes körű pénzügyi válságba kerül, és ez a banki finanszírozások hirtelenebb megvonását okozza.
A Capital Economics londoni közgazdászai szerint ez a forgatókönyv "pusztító hatást" gyakorolna a legsebezhetőbb közép-kelet-európai országok bankrendszereire. Magyarország, Bulgária, Románia, Horvátország és talán Ukrajna is arra kényszerülhetne, hogy újabb segítséget kérjen az IMF-től, és ezeknek az országoknak a GDP-növekedési üteme 4-5 százalékponttal is zuhanhatna.
A térséget fenyegető euróövezeti bankfinanszírozási kockázatra más nagy citybeli házak is felhívták már a figyelmet.
A közép-kelet-európai és az egykori szovjet térség gazdasági átalakulásának finanszírozására 1991-ben létrehozott Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) minap ismertetett legújabb, idei első régiós helyzetértékelése szerint a tavalyi harmadik negyedévben - 2009 óta először - az átalakuló országcsoport egésze nettó tőkekiáramlást szenvedett el, és "úgy tűnik", hogy a nyugat-európai bankok már tavaly ősz óta folyamatosan építik le kitettségeiket a térségben. Ez különösen a közép-európai és a balti, illetve a délkelet-európai gazdaságok szempontjából aggasztó, mivel arra vall, hogy az euróövezeti válság térségi átszűrődése a banki érdekeltségeken keresztül már 2011 őszén megkezdődhetett - állt az EBRD londoni elemzésében.
Ugyanerről a kérdésről nemrég a legnagyobb európai hitelminősítő, a Fitch Ratings is összeállított egy külön elemzést, amelyben megállapította, hogy a közép-kelet-európai bankrendszerekre az euróválságból átháruló legnagyobb hatású kockázatok egyike a finanszírozási hozzáférésben érvényesülhet 2012-ben.
A Fitch elemzése szerint az anyabankok maguk is tőke- és finanszírozási szűkösségekkel szembesülnek, és ennek kezelési módjai közé tartozik a külföldi érdekeltségekkel szembeni kitettségek leépítése, különösen a kevésbé stratégiai jelentőségű piacokon.