2011-08-03 08:17:16
EU: nem készülnek tervek Spanyolország és Olaszország kimentésére
Válságtanácskozást hívtak össze kedden Rómában, a spanyol miniszterelnök pedig elhalasztotta nyári szabadságát, miután a pénzpiacokon kritikus szintet ért el az olasz és a spanyol állampapírokra nehezedő nyomás. Az Európai Bizottság szóvivője szerint az emelkedő hozamfelárak ellenére Brüsszelnek nincs terve a két euróövezeti tag kimentésére.
Brüsszel, 2011. augusztus 2., kedd (MTI)
Chantal Hughes bizottsági szóvivő keddi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy azért nincs terv, mert nincs szükség rá, hiszen Spanyolország és Olaszország egyaránt megteszi az államháztartási, költségvetési helyzet rendezéséhez szükséges lépéseket. "Teljesen biztosak vagyunk abban, hogy a spanyol hatóságok valamennyi szükséges intézkedést meghozzák. A mentőcsomag kérdése nincsen az asztalon. Olaszország helyzete nagyon hasonló" - mondta.
Ugyanakkor a római tőzsde vezető mutatója kedden 27 havi mélypontra esett. A zuhanást elsősorban a jelentős hazai állampapír-állománnyal rendelkező olasz bankok részvényárfolyamának gyengülése okozta. Közben az olasz államkötvények kockázati felára - az irányadó német kötvényhez viszonyított hozamfelára - az euró bevezetése óta a legmagasabbra emelkedett. A fejlemények hatására Giulio Tremonti gazdasági miniszter összehívta az úgynevezett pénzügyi stabilitási tanácsot, amelyben a kormány mellett az olasz jegybank, a pénzügyi piacok állami felügyelete (Consob) és a biztosítók tevékenységét ellenőrző állami hatóság (ISVAP) vezetői vesznek részt.
Kedden csúcsra emelkedett a spanyol állampapírok kockázati felára is, mire José Luis Zapatero miniszterelnök szóvivője közölte, hogy a kormányfő elhalasztotta rendes nyári szabadsága megkezdésének keddre tervezett időpontját, hogy figyelemmel kövesse a piaci fejleményeket.
A kötvénypiaci fordulatokat kommentáló elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy Olaszország felzárkózott Spanyolország mellé az adósságválsággal leginkább fenyegetett euróövezeti tagországok mezőnyében. Az övezet harmadik legnagyobb gazdasága részben azért került a veszélyzóna közelébe, mert a hazai össztermék (GDP) arányában számolt államadósság 120 százalékon áll, ami a második legnagyobb érték a súlyos válsággal küszködő Görögország 160 százalékot közelítő államadósság-rátája után. Ugyanakkor fokozza a piaci szereplők aggodalmát a politikai stabilitás gyengülése is. A Silvio Berlusconi miniszterelnök elleni vádak és Tremonti nemrég kipattant ügye - a minisztert azért bírálják, mert lakott egy olyan ingatlanban, amely egy korrupcióval vádolt tanácsadója tulajdonában áll - mind-mind kedvezőtlenül befolyásolhatják az olasz államháztartás finanszírozási lehetőségeit.
Már arról is megjelentek hírek, hogy Olaszország kiszáll az újabb görög mentőakcióból, mert az Athénnek nyújtott hitel 3,5 százalékos kamatához képest jóval nagyobb költséggel tud csak pénzhez jutni a piacon. Az Európai Bizottság szóvivője kedden tagadta ezt az állítást. Chantal Hughes leszögezte, nincsen arra utaló jel, hogy Olaszország vagy Spanyolország ne venne részt a Görögországnak nyújtott mentőcsomag újabb részletének kifizetésében. Az euróövezeti államok összesen 5,8 milliárd eurót, míg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2,2 milliárd eurót utalnak szeptember közepén Athénnek.
Hughes szerint egy esetleges ciprusi mentőcsomag terve sincsen napirenden. Hétfőn az egyik legnagyobb ciprusi bank, a Bank of Cyprus hívta fel a figyelmet, hogy a szigetországot az a veszély fenyegeti, hogy hamarosan az Európai Unió támogatási mechanizmusához kell folyamodnia mentőcsomagért, ami rontaná az ország pénzügyi központként élvezett nemzetközi hírnevét. A bizottsági szóvivő kiemelte, hogy az ország egyik legnagyobb problémája a ciprusi bankok magas kitettsége a görög államadóssággal szemben.
|
