A soros magyar EU-elnökség akkor lesz sikeresnek tekinthető, ha Európa "valamivel erősebb" lesz az elnökségi félév végére, és az első két hónap tapasztalatai alapján erre reális esély van- mondta Martonyi János külügyminiszter a hivatalos elnökségi honlapnak, az eu2011.hu-nak adott, szerdán közölt interjúban.

Arra a kérdésre, mit tekint az eddigi legnagyobb sikernek, illetve kudarcnak, úgy felelt: nem sikerekben és kudarcokban gondolkodik, feladatok vannak, amelyeket teljesíteni kell. Megjegyezte, hogy a feladatok teljesítése "jelentős mértékben rajtunk kívül álló tényezőktől függ".
A magyar diplomácia vezetője azt mondta, az európai gazdasági kormányzás megerősítése a magyar elnökségi időszak legfontosabb feladata. Felhívta a figyelmet, hogy az ezt célzó csomag néhány eleme - köztük a tagállamok költségvetésének összehangolására kitalált európai szemeszter működtetése - jelentős mértékben a magyar elnökség tevékenységétől függ, más kérdésekben viszont az elnökségnek csak közvetett szerepe van. Utóbbiak közé tartozik a pénzügyi stabilitás alap megerősítése vagy az új állandó válságkezelési mechanizmus létrehozása, mindkét ügyben szerződésmódosításra lesz szükség. A szerződésmódosításról meglátása szerint az Európai Tanács március végi ülésén hoznak végleges döntést - mondta.
Arra a felvetésre, hogy kétsebességű EU jöhet létre, vagyis teljesen elszakadhat az eurózóna az egységes valutát nem használó országoktól, Martonyi János kifejtette: amitől sokan félnek, az nem a kétsebességű, hanem a kétszintű EU; ez azt jelentené, hogy tartósan kialakul egy szűkebb "kemény mag", valamint az integrációhoz csak lazábban kapcsolódó szélesebb kör. "Ezt azonban véleményem szerint senki nem akarja" - mondta, hozzátéve, hogy az eurózónában nem részes tagállamoknak (a britek és a dánok kivételével) kötelességük ahhoz csatlakozni, és "fognak is, a kérdés csak az, mikor".
A miniszter jogosnak nevezte azt a kérdést, hogy az elnökség munkáját nem veszélyezteti-e a magyar médiatörvény miatt kialakult hangulat. Megállapította: az elnökség munkáját az elnökség eredeti céljaival összehasonlítva nincs ilyen veszély. Emlékeztetett, hogy a magyar elnökség erős Európát szeretne, erős politikával, főleg a kohéziós politikát, a közös agrárpolitikát (KAP) és a közös energiapolitikát illetően.
Martonyi János arra az újságírói megállapításra, hogy úgy tűnik, a nagypolitika háttérbe szorítja a magyar elnökséget, azt felelte: "ha ezzel közelebb kerülünk a célkitűzéseink megvalósításához, akkor ez nem baj". A líbiai válsággal összefüggésben elmondta, a magyar elnökség kézben tartja az ügyeket, végig határozott uniós szankciókat sürgetett, és lényeges szerepe volt azok elfogadásában, ezt "senki nem vitathatja el". Hozzáfűzte, szó sincs arról, hogy az elnökség bármilyen szempontból háttérbe szorul.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy olyan érzés alakult ki némelyekben, az elnökség nem sikeres, elmondta: ki kell kapcsolni a hangulati, érzelmi elemeket, és a tényeket kell megnézni, "ősi magyar betegség, hogy saját csapatunknak nem mindig szurkolunk". Azt mondta, felesleges kedvetlenséget, borúlátást sugározni, inkább az ellenkezőjére lenne szükség. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem akarja befolyásolni a médiát vagy megkérdőjelezni szabadságát, továbbra is arra biztatja, "bíráljon minket, de egyidejűleg szurkoljon is nekünk".