Az euróövezet versenyképességét javító paktum megkötésére tett javaslatot pénteken Brüsszelben Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök.

Az uniós országok állam-, illetve kormányfőinek csúcsértekezletén közösen tartott sajtótájékoztatójukon közölték: vázolni kívánják a többi résztvevőnek azokat az elképzeléseiket, amelyek értelmében a közös pénzzel fizető országoknak - ezek száma jelenleg 17 - az eddiginél szorosabban kellene összehangolniuk gazdaságpolitikájukat.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter - az EU-tagországok pénzügyminiszteri tanácsának soros elnökeként is - brüsszeli sajtótájékoztatóján jelezte: helyesnek tartja a javaslat logikáját, és egyetért annak irányával.
"Az eurót nem csupán, mint fizetőeszközt kell megvédeni, ez magától értetődik. Az euró egyben politikai projekt is" - hangsúlyozta Merkel. Az euróövezet megszilárdítását olyan politikai célként határozta meg, amelyet egyfelől a bajba kerülő övezetbeli országok megsegítését célzó állandó válságkezelő mechanizmus erősítésével, másfelől a közös pénzzel fizető országok gazdaságpolitikájának egymáshoz közelítésével kell szolgálni.
"Világossá kell tenni, hogy megvan a politikai szándékunk az összenövésre, különösképpen az euróövezetben" - fogalmazott Merkel. Hozzátette, a paktumhoz csatlakozhatnának az övezeten kívüli EU-országok is.
Sarkozy szerint ezekben a törekvésekben "erős tengelyt alkot Németország és Franciaország".
A német kancellár és a francia elnök egyaránt úgy véli, hogy a versenyképességi paktum tartalma márciusra kimunkálható, és rendkívüli uniós csúcstalálkozón lehetne hivatalosan elfogadni. Brüsszeli értesülések szerint a rendkívüli csúcs dátuma valószínűleg március 4. lesz. Korábbi értesülések szerint a paktum tartalmazná az állami eladósodottság még elfogadható plafonjának rögzítését a nemzeti alkotmányokban, a nyugdíjkorhatár egységesítését, az inflációkövető béremelések gyakorlatának elhagyását.
Egyes európai vezetők kételyeket fogalmaztak meg a versenyképességi paktum vázolt lehetséges tartalmának ismeretében. Werner Faymann osztrák kancellár szerint nem lehet összehangolni a tagországok között a nyugdíjkorhatárt. Yves Leterme belga kormányfő arról beszélt, hogy meg kívánják őrizni a belga szociális partnerségi modellt. De nem csupán nemzetállami vezetők intettek óvatosságra, hanem Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke is, aki azt hangsúlyozta: "az állam- és kormányfők felelőssége, hogy az ilyen integrációs gondolatokat előrevigyék".
Matolcsy György hangoztatta, hogy megítélése szerint a javaslat helyes gazdaságpolitikai logikára épül. A mostanra kialakult helyzetben előre kell hozni olyan lépéseket is, amelyek korábban 2013-14-re voltak várhatók - tette hozzá.
Jelezte, hogy a 27 tagország pénzügyminiszterének tanácsa, amelynek ebben a félévben ő a soros elnöke, meg fogja vitatni az elképzeléseket.
Azt is logikusnak nevezte, hogy először az euróövezet országaira alakítsanak ki új szabályrendszert, amelyhez később a többi EU-tagállam is csatlakozhat.
A magyar miniszter kifejtette: a gazdaságpolitikai koordináció fokozásával kapcsolatban készülő új jogszabályok - amelyeket a magyar elnökség gondoz, és várhatóan el is vezet a jóváhagyásig - a költségvetési oldalra fókuszál, a mostani felvetések viszont egy tágabb körre, a versenyképességre vonatkoznak.
Fontos, hogy az uniós országok a foglalkoztatás, a növekedés és a versenyképesség területén egyaránt összehangolják gazdaságpolitikájukat - hangoztatta Matolcsy György.