A nemzetközi szervezetek szorosabb együttműködésével könnyebben kezelhető lehetett volna a gazdasági válság az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének őszi ülésszakán, Strasbourgban szerdán felszólaló magyar képviselők szerint.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2010-2011-es tevékenységéről folytatott vitában a magyar delegációt vezető Braun Márton (Fidesz) azt is hangoztatta, hogy miközben a hitelminősítő intézmények "megbuktak", az üzleti érdekektől független szervezeteknek, mint az OECD, nagyobb szerepük kellene, hogy legyen az egyes országok minősítésében, mert világosabb, hitelesebb képet adhatnak róluk.
Harangozó Gábor (MSZP) úgy vélte, hogy a korábbinál nagyobb kölcsönös függőséget mutató, többpólusú világban új típusú politikai megoldásokra van szükség, amelyek a helyi, regionális és nemzeti szint mellett a nemzetközi, globális együttműködésre is kiterjednek.
Braun Márton az MTI-nek nyilatkozva elmondta: felszólalásában üdvözölte, hogy idén 50 éves az OECD. Külön említette, hogy Magyarország 15 éve lépett be a szervezetbe. A nyilatkozatban arra is emlékeztetett, hogy tavaly Magyarország külön stratégiai partnerségi megállapodást írt alá a fórummal, és ennek eredményeképpen az OECD kifejezetten az országra szabott tanácsokat is ad.
A képviselő kitért arra is, hogy az OECD demokratikus fórumnak tekinti a kibővített Európa Tanácsot, annak közgyűlésein ezért is ad rendszeresen képet a világgazdaság alakulásáról.
A vitában elhangzottakból kiemelte Braun Márton azt is, hogy meg kell különböztetni a foglalkoztatást és a foglalkoztathatóságot, mert miközben a válság miatt megemelkedett a munkanélküliség, sok területen viszont nem találnak megfelelő képzettségű munkaerőt. Ebből a szempontból az úgynevezett zöld gazdaságnak kiemelt szerepet kell kapnia - szögezte le.
Harangozó Gábor hangoztatta, hogy a válság miatt olyan új megoldásokra van szükség a gazdasági folyamatokban, amelyek révén az eladósodottság csökkentéséhez szükséges megszorítások nem ássák alá a növekedési lehetőségeket, és a foglalkoztatás is bővíthető.
Ő is egyetértett azzal, hogy ebben a zöld gazdaságra alapozott fejlesztéseknek nagy szerepük lehet.
Elmondta, a vitában abban is konszenzus volt, hogy a pénzügyi világot "meg kell szabályozni". Amíg ugyanis a tőkefolyamatok nagyobb hasznot hoznak, mint a tényleges termelést segítő befektetések, ez utóbbiból nem lesz elegendő - fejtette ki. Jelezte, az ET-közgyűlés támogatta, hogy globálisan hozzanak létre a pénzügyi tranzakciókra kivetett adót.
Beszélt Harangozó Gábor arról is, hogy már a válságot megelőző időszakban nagy gazdasági különbségek alakultak ki országok között és az egyes országokon belül is. A válságra válaszul hozott intézkedések pedig szerinte oda vezettek, hogy ezek a különbségek tovább nőttek. Úgy vélte, úgy kell a rendszereket átalakítani, hogy minél kevésbé ártson a szociális vívmányoknak, minél kevésbé legyen ártalmas a szegényebb rétegekre.
Kitért a képviselő arra is, hogy a pusztán GDP-alapú növekedésmérést meghaladta az idő. Támogatta az OECD által kidolgozott jóléti index alkalmazását, amelyben az életminőséget mérő mutatók (lakhatás, jövedelem, biztonság, egészség) is helyet kaptak.