Egyszerűsíteni és ésszerűsíteni kell a szőlő-bor termékpálya szabályozórendszerét a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) szerint.

A testület az MTI-hez eljuttatott összegzésében rámutat: a szőlő-bor termékpálya szereplői számára az egyik legfontosabb feladat az idén a koncepcionális változtatások megalapozása; ehhez néhány területen új alapokra kell helyezni a szabályozást.
A szabályozórendszer racionalizálására tett javaslatok többsége jelentősebb központi költségvetési hatás nélkül is képes a termelők gazdasági tevékenységét élénkíteni, a gazdálkodók komfortérzékét javítani, versenyhátrányukat mérsékelni - jegyzi meg a HNT.
Példaként említik, hogy a pincekönyv tele van ésszerűtlen elemekkel. A veszteségnormákat újra kell szabályozni, borkísérő okmányt pedig egyszerűsíteni kell - húzzák alá. Fel kell számolni a versenyhátrányt okozó szabályozási elemeket, így meg kell szüntetni az egyes hatósági feladatokat ellátó szervezetek közötti duplikációkat, ésszerűsíteni kell a minősítési díjakat. Ez utóbbiakat ugyanis a kisebb termelők túl magasnak ítélik.
A HNT felhívja a figyelmet, hogy az EU borpiaci reform második szakasza is feladatokat hoz. Így például el kell készíteni a még hiányzó termékleírásokat, valamint fel kell számolni a termőhelyi és ültetvénykataszter még meglévő eltéréseit.
A tanács sürgeti a szakmai képviseletet hatékonyabbá tételét is. Ennek érdekben szükségesnek tartják egy szakmaközi megállapodás létrehozását a termelők és feldolgozók között. Egységesíteni kell a fellépést szakmai kérdésekben, ami a szakmai képviselet egyszerűsítését jelenti, vagyis a mostaninál kevesebb szervezetre van szükség - jegyzik meg.
A HNT szeretné elérni, hogy ne lehessen a szakmai érdekekkel ellentétes és végrehajthatatlan szabályokat hatályba léptetni. A jogszabályok hatályba léptetésnek legyen feltétele a végrehajthatóságra vonatkozó hatásvizsgálat - javasolják. Példaként említik a korábbi alkalmi munkavállalási szabályokat.