A hazai pénzügyi szolgáltatások területén érvényesülő versennyel nem lehetünk maradéktalanul elégedettek; a fogyasztók a verseny erősödését tudatos termékválasztással segíthetik elő- derült ki egyebek között a TAS Stúdió által szervezett internet televíziós versenypolitikai beszélgetések szerdai adásából.

A fogyasztók akkor jutnak megfelelő árú termékekhez, ha a szolgáltatók versenyeznek értük - mutatott rá a beszélgetésben Kováts Surd, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) irodavezetője. A nem-árversenyben - például, hogy a hitelezés során ki milyen kockázatokat vállal, vagy milyen intenzíven reklámozza a termékét - jóval intenzívebb a verseny a hitelintézetek között, ám az is fontos lenne, hogy a termékek a legkedvezőbb áron jussanak el a fogyasztókhoz - hangsúlyozta. Ebben az irodavezető szerint a fogyasztóknak is megvan a felelősségük, a versenyt tudatos pénzügyi termékválasztással kell ösztönözniük. A felmérések szerint ugyanis ezen a területen nem járnak el körültekintően, például nem a legolcsóbb, hanem a legközelebbi bankot keresik.

Asztalos László, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) Felügyeleti Tanácsának korábbi tagja úgy vélekedett, hogy a biztosítási piacon a kgfb szegmensben "iszonyatos árharc" dúl, s a verseny az ipari vagyonbiztosítások területén is nagyon erős. A lakásbiztosítási és a casco piacon is elindult a verseny, az orvosok és a kórházak felelősségbiztosításáról vagy például a farmerbiztosításokról ugyanakkor ez nem mondható el, és szükség volna a katasztrófabiztosítás rendszerének kiépítésére is - mutatott rá.
Halm Tamás, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) főtitkára, a beszélgetés moderátora egyebek között azt tudakolta, növelné-e a versenyképességet, ha több magyar tulajdonú pénzintézet lenne.
Annak, hogy a magyar pénzügyi rendszerben ilyen magas a külföldi tulajdon aránya, Asztalos László szerint vannak előnyei és hátrányai is. A pénzügyi rendszert a válságban az mentette meg, hogy 2008 vége és 2009 tavasza között a külföldi tulajdonosok 3,5 milliárd dollárt (1.020 milliárd forintot) "tettek be" az itteni leánycégekbe, így a magyar adófizetők pénzéből egyetlen fillért sem kellett tőkeemelésre fordítani.
A magyar bankok itt vannak már - mutatott rá Asztalos László, példaként a takarékszövetkezeteket említve. A biztosítási piacon szerinte a magyar tulajdonú szereplők térhódítására óvatos, fokozatos fejlesztéssel van esély. Gyenes Gergely, az AXA Bank jelzáloghitel-termék menedzsere szerint jó lenne, ha több magyar tulajdonú szereplő lenne, ehhez azonban tőkére volna szükség. Az alacsony tőkeerejű bankoknak nehéz betörniük a túlzsúfolt magyar piacra, és sokba kerül a fiókhálózat létrehozása is - mondta.
A banki szerződések aszimmetriáját Kováts Surd szerint a törvénymódosítás és a banki Magatartás Kódex bevezetése mérsékelte. Gyenes Gergely úgy vélekedett, egyoldalú szerződésmódosítás az esetek zömében nem létezik, mert a szerződés tartalmazza a hitel feltételeit, s a bank a kölcsönszerződésben lefektetett lehetőségeivel él, amikor kamatot emel vagy csökkent, követve a forrásköltségek változását. Hangsúlyozta: a bankoknak érdekük a forrásköltségek csökkentésének érvényesítése is, mert különben az ügyfelek fizetőképessége romlik, a banknak pedig céltartalékot kell képeznie, ami rontja az eredményességét.
Kováts Surd a magyarországi bankok kiemelkedő nyereségességéről úgy vélekedett: az, hogy hosszú éveken keresztül ilyen magas volt a profitabilitás, azt mutatja, hogy a verseny bizonyos területeken nem érvényesül megfelelően. Ebben a szakértő szerint szerepe lehet annak is, hogy az új belépőknek magas költségeik vannak, így nem egyenlőek a versenyfeltételek. A fogyasztók biztonsága érdekében ugyanis belépési korlátokat (ilyen például a minimális tőke) írnak elő. Úgy vélekedett, hogy a piac érettebbé válásával a verseny élesedni fog. A versenyt segíti az is, ha a termékek átláthatóak és jól összehasonlíthatóak, az utóbbi téren már történt előrelépés - utalt a PSZÁF honlapján elérhető összehasonlító programokra.
Gyenes Gergely kifejtette: a piaci szegmensek profitabilitása a kereslet-kínálattól függ, s amíg a lakosság inkább a hiteloldalon aktív, a bankok magasabb áron tudják eladni a termékeiket. Kováts Surd szerint túlkereslet esetén lehet egy ideig magasabb árat érvényesíteni, de ha a verseny jól működik, az árak csökkenni fognak.