A török miniszterelnök egy keddi felszólalásban szövetséget ajánlott az Arab Ligának a térség jövőjének érdekében, amelynek szerinte "a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok" értékeire kell támaszkodnia.

Recep Tayyip Erdogan erről az Arab Liga külügyminiszterei számára tartott előadásában beszélt Kairóban, ahol az "arab tavasz" óta első közel-keleti körútját megkezdte.
Hangsúlyozta, hogy "a törökök és az arabok évszázadok óta baráti és testvéri kapcsolatot ápolnak", és ezek a kapcsolatok nem csak földrajziak, hanem kulturálisak és vallásiak is. "Jövendő sorsunk az, hogy egyesítsük erőfeszítéseinket" - jelentette ki.
Törökország "segítő kezet nyújtott minden változás felé a térségben" - emlékeztetett, és aláhúzta, hogy "azonnal hozzá kell fogni a politikai, gazdasági és társadalmi reformokhoz, válaszolva a népek törvényes követeléseire". Ezeket "nem lehet erőszakkal elnyomni" - jelentette ki.
Izraellel kapcsolatban azt a véleményét hangoztatta, hogy elszigetelődött, és meg fogja fizetni az árát annak, hogy nem kért bocsánatot egy segélyszállító hajó megtámadásáért. Izrael szerinte "továbbra is felelőtlen lépéseket tesz, melyekkel aláássa saját legitimitását... s a kormány az agresszív politikájával veszélybe sodorja az izraeli nép jövőjét". A török-izraeli kapcsolatok normalizálása elé három feltételt szabott: Izrael kérjen bocsánatot a támadásért, fizessen kártérítést az áldozatokért, és oldja fel a Gázai övezet blokádját.
Szólt a szíriai válságról is, amely szerinte felekezeti polgárháborúba torkollhat. Ezt az as-Surúk című egyiptomi lapnak adott interjúban fejtette ki. Utalt arra, hogy az ország vezetését, haderejét és biztonsági szerveit az alavita felekezet uralja. "A nép dühe nem csak azért fordult ellenük, mert a kormányzat eszközei, hanem a vallásuk miatt is, és a szíriai rezsim játszik ezzel a veszélyes kártyával" - magyarázta. (Az alaviták a síita felekezet egyik ágát alkotják.)
Számos alavita kormánypárti milícia támogatja az elnyomást és ez "elmélyíti az árkot köztük és a szunnita többség között" - mondta. Bassár el-Aszad elnöknek el kell határolódnia azoktól, akik "a környezetében a nép akaratának elnyomását erőltetik", mert ha nem, "személyesen fizeti meg az árát" - mondta.
Erdogan a beszédében leszögezte, hogy "a palesztin állam elismerése nem egyszerűen egy választási lehetőség, hanem kötelesség". "A hónap vége előtt egészen más helyzetben látjuk majd Palesztinát" - jósolta.
A török kormányfő a felszólalása előtt az egyiptomi katonai kormányzat élén álló Mohamed Huszein Tantávi tábornokkal tárgyalt a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről, a politikai, gazdasági és beruházási együttműködésről. Erdogan találkozott a szunnita egyház legbefolyásosabb intézményének, az al-Azhar egyetemnek a sejkjével, Ahmed at-Tajjibbal, akivel egyetértett abban, hogy a mérsékelt iszlámot kell támogatni, és küzdeni kell a fanatizmus ellen.
Erdogan a körút során felkeresi Tunéziát és Líbiát is, ahol Egyiptomhoz hasonlóan népfelkeléssel döntötték meg a korábbi, egyeduralkodó vezetőket.