Több ismeretre és tárgyilagosságra lenne szükség a Magyarországról szóló vitákban, az agresszív vádaskodást vissza kellene fogni- mondta Oplatka András, a Neue Zürcher Zeitung (NZZ) című tekintélyes svájci napilap volt szerkesztője az Európai Parlament (EP) brüsszeli székházában a magyarországi helyzetről folytatott csütörtöki közmeghallgatáson.

Oplatka szerint az országra kampányszerűen zúduló bírálatözön helytelen, groteszk módon eltúlzott, és a vádak részben magyarországi belpolitikai indíttatásúak azok részéről, akik voltaképpen nem ismerik el a 2010-es választások eredményét.
A kettős, svájci és magyar identitású történész és újságíró, az NZZ egykori magyarországi tudósítója hangsúlyozta ugyanakkor azt is: ő maga sem helyesli a magyar kormányzat több intézkedését, így a médiatörvény - és általában a törvényalkotás - elkapkodását. Úgy véli, a kormányoldal a kétharmados többség birtokában több nagyvonalúságot mutathatott volna.
Az ismerethiány egyik tipikus példájaként hozta fel azt az állítást, hogy Magyarországon "eltörölték a köztársaságot", holott az alaptörvény kimondja, hogy az ország államformája köztársaság. A határon túli magyaroknak lehetővé tett állampolgársággal kapcsolatban utalt Németország állampolgárságot nyújtó gyakorlatára. A rasszista jelenségekkel kapcsolatban pedig megjegyezte: az első Orbán-kormány idején iktatták törvénybe a holokauszt emléknap intézményét, és hogy szocialista kormányok alatt háborítatlanul tartottak budapesti megemlékezést a neonácik.
Oplatka úgy vélekedett, hogy ha nem terelik tárgyilagos mederbe a Magyarországról folyó vitákat, abból csak az Európa-ellenes erők húzhatnak hasznot.
A közmeghallgatás egyik felszólalója volt Kopiás Attila aktivista, demonstrációszervező is, aki élesen bírálta a szociális problémák magyarországi hatósági kezelését, és elsősorban a hajléktalanság kriminalizálására hívta fel a figyelmet. Azt mondta, ma Magyarországon elzárással büntethető az, aki annyira szegény, hogy nem tud hol lakni, csak az utcán. Beszámolt arról, hogy tavaly ősszel lakossági bejelentés alapján bevitték őt a rendőrségre, pusztán azért, mert "hajléktalan ruhának látszó" öltözékben feküdt egy parki padon. Pár nappal később, szintén egy padon tartózkodva, de immár "rendes ruhában" önmagát jelentette fel, ám - mint mondta - a rendőrök akkor már nem voltak hajlandóak elvinni őt, mondván, már tudják róla, hogy nem hajléktalan.
Az aktivista a tiltakozási lehetőségek kapcsán kitért arra: a kormányoldal március 15-ére - két évre előre - lefoglalta Budapest lényegében összes olyan helyét, ahol demonstrálni lehetne.
Fricz Tamás politológus, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) szóvivője - a januári Békemenet egyik szervezője - ezzel szemben úgy vélekedett, hogy a bírálók torz tükörben látják a magyar állapotokat. Szerinte a magyar lakosság döntő többsége továbbra is támogatja a kormányzatot, és nem Magyarország fenyegeti a demokratikus jogállamiságot, hanem a globális pénzügyi körök.
"A globális piac a demokratikus nemzetállamok fölé nőtt" - mondta Fricz, aki úgy látja, hogy Magyarországon a demokrácia két lehetséges változata közül nem a Nyugat-Európára jellemző "konszenzuális", hanem a "többségi" demokrácia alakult ki. Ennek a lényege - tette hozzá - az, hogy "a győztes mindent visz". Azonban ez is a demokrácia egyik lehetséges, főként az angolszász világban elterjedt változata - hangsúlyozta, és ennek a többségi demokráciának a magyarországi létrejöttét részben "a kommunista múlttal" magyarázta.
Göncz Kinga szocialista EP-képviselő az elhangzottakra reagálva megjegyezte: a Békemenetet nagyrészt a Fidesz szervezte, mégpedig "nem leszünk gyarmat" és hasonló EU-ellenes jelszavakkal. Göncz szerint az Európa-ellenes hangulatot a Fidesz kelti, miközben segítséget kér az uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól.