A magyar médiatörvény módosítási tervezetét, amint az elkészül, el fogják küldeni az Európa Tanácsnak, és a parlamenti eljárással megvárják majd a strasbourgi székhelyű testület véleményét- közölte Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter csütörtökön Brüsszelben, a magyarországi jogalkotási folyamatról az Európai Parlamentben tartott közmeghallgatáson.

Magyar néppárti képviselők felszólalásával is támogatva hangsúlyozta, hogy a kormány elkötelezett a szabadság, a demokrácia és a jogállamiság mellett, és folytatni kívánja a párbeszédet az uniós intézményekkel.
Mindazonáltal a meghallgatás első negyedében felszólaló európai bizottsági illetékesek és a képviselők jelentős része is annak a véleményének adott hangot, hogy a kormánynak folytatnia kell a munkát az unió részéről megfogalmazott aggályok teljes körű eloszlatásának érdekében. Az elnöklő Juan Fernando López Aguilar megerősítette, hogy jövő heti strasbourgi ülésén az EP plénuma állásfoglalást tervez elfogadni a témában.
Neelie Kroes, az Európai Bizottság médiaügyekben illetékes alelnöke egyebek között arról beszélt: ha a médiajogban nem egyértelmű szabályok esetleges megsértését magas büntetési tétellel fenyegetik, akkor az öncenzúrához vezethet, akár büntetések kiszabása nélkül is.
A biztos a rendezvény előtt megbeszélést folytatott Navracsics Tiborral, és súlyos aggodalmának adott hangot a magyarországi helyzet miatt. Felszólította a magyar kormányt: kérjen átfogó véleményt az Európa Tanácstól arról, hogy a magyar médiaszabályok gyakorlati alkalmazása mennyiben felel meg az alapvető értékeknek, majd fogadja meg az Európa Tanács ajánlásait.
A meghallgatáson a kormányfőhelyettes erre ígéretet is tett, de hozzátette: persze csak akkor, ha az ajánlások - amint azt feltételezi - nem ellentétesek a magyar jogrendszerrel és alkotmányossággal.
Kroes és Francoise Le Bail, az Európai Bizottság igazságügyi főigazgatója kitért arra is, hogy a végrehajtó testület aggályai szélesebbek a múlt hónapban indított kötelezettségszegési eljárásokban szereplő problémáknál, a demokrácia általános "állapotára" és a politikai struktúrára is vonatkoznak.
Le Bail megismételte a bizottság igazságügyi és adatvédelmi téren korábban ismertetett kifogásait. Jelezte, hogy a testület fenntartja a szakmai kapcsolatot a magyar hatóságokkal, és próbál segíteni a problémák megoldásában. Nem fog ugyanakkor vonakodni attól sem, hogy ha szükségesnek látja, további lépéseket tegyen.
Navracsics Tibor leszögezte, hogy a kormány az európai intézményekkel folytatott együttműködés mellett is elkötelezett. Példaként említette a médiatörvény tavalyi módosításait.
Kiállt a miniszterelnök-helyettes az új alkotmány és a tavaly hozott sarkalatos törvények szükségessége mellett, és hangoztatta, hogy Magyarországon a demokrácia szabályainak megfelelően működik "a fékek és ellensúlyok rendszere" is.
Ami az Európai Bizottság által kifogásolt magyar jogszabályokat illeti, Navracsics egyebek közt elmondta: az adatvédelmi hatóság függetlenségének növelése érdekében már elkészült a módosító normaszöveg tervezete, a bírák nyugdíjazása ügyében pedig kompromisszumos javaslattal él a magyar fél.
A Klubrádiót illetően azt kérte a miniszterelnök-helyettes, hogy ezen a mostani EP-meghallgatáson - éppen az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása érdekében - tartózkodjanak a politikai véleménynyilvánítástól, mert az ügy jelenleg a bíróság előtt van. Leszögezte azt is, hogy a magyar média jelenleg is sokszínű, plurális.
A vita első részében felszólaló képviselők közül a néppártiak és néhány más jobboldali EP-tag intettek attól, hogy kollégáik a tények mellőzésével bírálják a kormányt. Ugyanakkor hangoztatták annak fontosságát, hogy a magyar hatóságok orvosolják az uniós eljárásokban megfogalmazott kifogásokat.
Liberális és zöld képviselők megerősítették azt a véleményüket, hogy szükségesnek látják az uniós értékekre jelentett kockázat esetén igénybe vehető, úgynevezett hetes cikkely életbe léptetését, a jelenleginél szélesebb körű eljárás kezdeményezését Magyarország ellen.
A magyar képviselők közül Göncz Kinga (MSZP) azt nevezte fő kérdésnek, hogy a kormány vajon szellemében is ragaszkodik-e az uniós szabályokhoz. Úgy vélte, külsőleges alkalmazkodás van ugyan, de lényegi alkalmazkodás nincs.
Járóka Lívia (Fidesz) felszólalásában arra helyezte a hangsúlyt, hogy a kormány mindent megtesz a kisebbségek védelme érdekében. Emlékeztetett, hogy a Fidesz útját állta a paramilitáris csoportok általi megfélemlítésnek, és ennek a kormánynak köszönhetően a romákat ma már európai stratégia is védi.
Áder János (Fidesz) és Sógor Csaba (RMDSZ) kettős mércével vádolták baloldali kollégáikat, megjegyezve, hogy az előző kormány tevékenysége ellen egyszer sem tiltakoztak, továbbá más országok kisebbségi politikáját nem kifogásolják.
Kroes válaszában visszautasította, hogy az Európai Bizottság kettős mércét alkalmazna akár a jelenlegi, akár a jövendő EU-tagországok vonatkozásában.
Óvatosságra intette ugyanakkor a biztos a képviselőket a hetes cikkely esetleges alkalmazását illetően: mint mondta, ez csak akkor kerülhet a látókörbe, ha a magyar szabályozásról további aggályok merülnek fel, vagy a jelenlegi kifogásokat nem teljesítik.