Navracsics Tibor szerint a kormánynak továbbra is alapvető célja, hogy a Magyarországgal kapcsolatos véleményeket tárgyszerűség jellemezze.

A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a magyarországi jogalkotási folyamatról az Európai Parlamentben tartott csütörtöki közmeghallgatást követően úgy nyilatkozott: a brüsszeli fórumon sikerült megerősíteni, hogy a kormány érdekelt az uniós intézményekkel való együttműködésben. Mint mondta, ezt jelezte az is, hogy a januári plenáris EP-ülésen Orbán Viktor miniszterelnök, most pedig ő részt vett a képviselők eszmecseréjében.
"Nem gondoljuk, hogy minden jogszabályunk tökéletes lenne, hajlandóak vagyunk tárgyalni ezekről az uniós intézményekkel, azt szeretnénk azonban elérni, hogy a rólunk alkotott vélemény minél inkább tárgyilagos legyen, minél inkább alapos tudásra épüljön, és mindenképpen szakszerű legyen; a párbeszédnek ez az alapja" - hangoztatta Navracsics Tibor.
Úgy vélte, a mostani vita "alapvetően pártpolitikai vonalak mentén tört szét", ahogyan az a plenáris ülésen is tapasztalható volt.
Egy kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, "nem olyan nagy tragédia", ha az EP következő plenáris ülésén határozatot fogadnak el Magyarországról, "ettől még nem kell szívinfarktust kapni". Hozzátette: olyan véleményről van szó, amely legitim és amelyre oda kell figyelni.
Neelie Kroes európai bizottsági alelnökkel csütörtökön folytatott brüsszeli találkozójáról szólva Navracsics elmondta: abban maradtak, hogy a kormány kikéri az Európa Tanács előzetes véleményét a médiatörvénnyel kapcsolatos módosító indítványokról, ezután azt értékelik, és alaposan megfontolják, hogyan lehet átültetni a szabályozásba. Mint mondta, másra nem is vállalhatott volna garanciát. A biztost mindenesetre teljes együttműködéséről biztosította.
A vitában a miniszter és Kroes között rövid szóváltás zajlott le arról, különbözik-e a kétoldalú találkozón tett ígéretektől az, ami az EP előtt hangzott el.
Amennyiben az Európa Tanács igényli, a teljes médiatörvényt vizsgálhatja - emelte ki nyilatkozatában Navracsics Tibor. Arra emlékeztetett: több sarkalatos törvény esetében a kormány maga kérte, hogy az ET, illetve a Velencei Bizottság adjon véleményt azokról.
Gál Kinga (Fidesz), a mostani meghallgatást rendező EP-bizottság egyik alelnöke újságíróknak elmondta, hogy a múlt havi strasbourgi plenáris ülésen folytatott vita után nem értékeli meglepetésként a most történteket.
Úgy vélte, most "teljesen egyértelműen bebizonyosodott, hogy az Európai Parlamentben igenis kettős mérce van". A felhozott konkrét esetekre (így az előző magyar kormányok tevékenységével kapcsolatos kritikák hiányára) szerinte egyetlen szocialista vagy liberális képviselő sem tudott válaszolni.
A magyar EP-képviselő szerint önmagában az a tény, hogy jövő csütörtökön határozatot szándékoznak elfogadni a magyar kérdésről, anélkül, hogy megvárnák, mi lesz az Európai Bizottság és a kormány közti párbeszéd vége, illetve a kormány módosítani tudja-e a kifogásolt szabályokat, "azt jelenti, hogy előre eldőlt az ítélet". "Ezt a régmúlt, kommunista időkből ismerjük: teljesen mindegy, hogy mivel védekezik a vádlott, az ítélet előre megíratott" - fogalmazott Gál Kinga.
Egy másik alelnök, Göncz Kinga (MSZP) a vita után az MTI-nek nyilatkozva egyebek között arról beszélt: a meghallgatáson Navracsics Tibor "a kormány európai arcát mutatta", de Kroes biztos kérdésire adott válaszaiból az derült ki, hogy "ez az elszánás nem olyan komoly".
Hangot adott annak a véleményének, hogy "miközben itt azt mondják, hogy az itteni kritika EU-ellenessé teszi a magyar embereket, közben a Fidesz keményen dolgozik azon, hogy legyen EU-ellenesség".
Szerinte a meghallgatáson hitelesek voltak a magyar megszólalók, főleg a civil szervezetek képviselői közül azok, akik "messze túlmentek" a képviselőktől elhangzott kritikákon, és említést tettek például a szociális jogok megvonásáról vagy a rendőrség durva fellépéséről.
Göncz Kinga elmondta azt is: a mostani meghallgatással sietni kellett a jövő hétre tervezett plenáris állásfoglalás miatt. Hozzátette: most az a kérdés, hogy ezt követően hogyan alakul majd a határozat szövege, amely a jelenlegi tervek szerint egyebek között felszólítaná az Európai Bizottságot arra, hogy kérje fel a Velencei Bizottságot a magyar alkotmányos csomag átfogó véleményezésére.