A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) két jelentéstevője február 16-17-én tesz látogatást Magyarországon, az ET égisze alatt működő Velencei Bizottság pedig nyolc magyar sarkalatos törvényről készít jogi szakvéleményt az elkövetkező hónapokban- mondta Andrew Cutting, az ET brüsszeli EU-összekötő irodájának munkatársa az Európai Parlamentben (EP) csütörtökön a magyarországi helyzetről tartott közmeghallgatáson.

Két törvény tekintetében március közepére, a többi hat vonatkozásában pedig júniusra készül el a szakvélemény tette hozzá. Emlékeztetett arra: Thornbjorn Jagland, az ET főtitkára ez év elején kezdeményezte, hogy Magyarország vegye igénybe a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartásán őrködő összeurópai intézmény szakértői segítségét, amire a magyar hatóságok nyitottnak is bizonyultak.
A meghallgatáson felszólalt Morten Kjaerum, az Alapvető Jogok Európai Ügynökségének igazgatója is, aki az uniós alapértékek fontosságát hangsúlyozta. Mint megjegyezte, "az egész több, mint a részek összessége", vagyis nem csupán önmagukban kell szemlélni az egyes előírásokat, hanem azt az átfogó rendszert is, amelybe illeszkednek. Úgy vélekedett, a jogállamiság követelménye mintegy kiemelkedik a többi uniós alapérték közül, és mindegyiket át kell, hogy hassa. Ezzel összefüggésben figyelmeztetett arra, hogy az igazságszolgáltatás rendszerét - azon belül például a bíróságok szervezeti kérdéseit, a bírák kinevezési rendjét - különös figyelemmel kell megvizsgálni. Megjegyezte, hogy az EU-alapszerződés 7. cikke, amely az uniós alapértékek védelmében elindítható eljárásról szól, nem jogi, hanem politikai jellegű fellépést tesz lehetővé.
Dunja Mijatovic, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) médiaszabadság-képviselője emlékeztetett: ő már 2010 nyara - a magyar médiatörvény tervezetének parlamenti benyújtása óta - "lengeti a piros zászlót", igyekszik figyelmeztető jelzéseket adni Magyarországgal kapcsolatban. Mostani hozzászólásában szorgalmazta, hogy a magyar kormány a médiatörvény megváltoztatásában menjen túl azokon a minimumkövetelményeken, amelyeket a tavaly decemberi alkotmánybírósági döntés megfogalmazott, mint alkotmányellenes, ezért módosítandó területeket. Mijatovic kifogásolta egyebek közt a médiatanács vezetőjének kinevezésével kapcsolatos, illetve a közmédia vezetőire vonatkozó előírásokat, és megkérdőjelezte, hogy "bölcs dolog-e kétharmados többséghez kötve bebetonozni" médiajogi szabályokat.
A vitában Gál Kinga, Szájer József, Kósa Ádám és Áder János magyar néppárti képviselő is azt hangoztatta, hogy a magyar jogi szabályozás bírálói kettős mércével mérnek, korábban ugyanis nem tettek szóvá más eseményeket, illetve eljárásokat.
"Akkor már nincs demokrácia, ha nem a szocialisták és liberálisok vannak hatalmon?" - tette fel Gál Kinga a kérdést.
Szájer egyebek közt az EBESZ médiaszabadság-képviselőjének - akár Mijatovic elődjének, Haraszti Miklósnak - a megszólalásait hiányolta korábbi ügyekben, így például azt, hogy nem kifogásolta 2010-ben a két választási forduló között a Klubrádió szabályellenes szerződéshosszabbítását. Kósa Ádám boszorkányüldözésről beszélt, és kiemelte a magyar alkotmány számos előre mutató vonását, így a fogyatékkal élők védelmének hangsúlyozását. Áder egyebek között azt mondta, Magyarországon a médiatörvény elfogadása után is töretlen a sajtószabadság.